Rowan Williams canterbury érseket saját bevallása szerint meglepetésként érte XVI. Benedek pápa döntése, mellyel jogi kereteket szab több ezer anglikán hívő számára, akik „teljes, látható közösségre kívánnak lépni a katolikus egyházzal”. Rowan Williams ugyan tisztában volt azzal, hogy Rómában tárgyalások folynak a kérdésről, az azonban meglepte, hogy ilyen hamar ilyen konkrét megoldási javaslat született. Levada bíboros, aki Rómában sajtókonferencián ismertette a katolikus egyház szándékát, csak a bejelentést megelőző hétvégén utazott Londonba, hogy a canterbury érseket és az angliai katolikus egyházi vezetőket tájékoztassa. A két egyház közötti tárgyalások egyébként rendesen a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanácson keresztül zajlanak, amelyet ezúttal kihagytak az egyeztetésből.
Az egyházat váltó hívők saját szellemi hagyományaikat megőrizve válhatnának katolikussá. A pápai szándék szerint egyházba tömörülhetnének a katolikus egyházon belül, korábbi anglikán identitásuk elemeinek – mint például a liturgia és a lelkészi öltözet – megtartásával. Konzervatív anglikán hívők, köztük több püspök azzal keresték meg Rómát, hogy befogadásra találjanak a katolikus egyházban, mivel elégedetlenek voltak saját egyházuk egyre erősebb liberális irányvonalával, amelynek szellemében nőket neveztek ki püspöknek, és homoszexuális lelkészeket kentek fel szolgálatra, illetve homoszexuális élettársi kapcsolatokat áldottak meg.
A canterbury érsek jelenléte a keddi sajtókonferencián azt sugallja, hogy gyakorlatilag elfogadja a Róma által kínált megoldást. Így négy és fél évszázaddal az után, hogy VIII. Henrik, Rómától és a pápai fennhatóságtól elszakadva, létrehozta az anglikán egyházat, annak egyes hívei újra a pápa fennhatósága alá vágynak.
Levada bíboros szerint a pápai ajánlat egy világjelenségre adott érthető és szükséges válasz volt, amely részben lehetőséget ad az értékes anglikán liturgikus és szellemi örökség megőrzésére, részben pedig biztosítja a katolikus egyházba átlépő csoportok és lelkészek beilleszkedését. A kérdésre, hogy ez a lépés veszélyt jelent-e az ökumenizmusra, Levada egyértelmű nemmel válaszolt: „Az egyház egysége nem követeli meg az egyformaságot” – jelentette ki határozottan.
A már házas anglikán lelkészek elláthatnak lelkészi szolgálatot a katolikus egyházon belül is, a püspökök azonban nem számíthatnak automatikusan püspöki székre. (Ez természeten továbbra sem befolyásolja a katolikus papokra vonatkozó nősülési tilalmat.) Joseph Augustine Di Noia érsek, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció részéről kijelentette: „Negyven éve imádkozunk ezért az egységért, és nem is vártuk, hogy éppen most történjen meg. Ez a Szent Lélek munkája.” Canterbury és Westminster érsekeinek közös nyilatkozata pedig megerősíti, hogy a mostani lépés véget vet a bizonytalanságnak mindazon anglikán csoportok számára, akik nagyobb egységet kívántak a katolikus egyházzal. „A két egyház jelentős közös vonásokat mutat hitben, doktrínákban és szellemiségben”, így a hivatalos párbeszéd tovább folytatódik.
Megfigyelők számára nem egyértelmű, miért éppen most tette meg ezt a lépést Róma, bár többen felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy a női püspökök és a homoszexualitás kérdése olyan mély megosztást hozott az anglikán egyházba, hogy annak kihasználása számos új hívőt hozhat a katolikus egyháznak. Az ajánlat az angliai egyházra lehet a legnagyobb hatással, ahol a liberális teológiai reformoknak jelentős konzervatív ellenzéke van. Szakértők szerint ezek a hívők – és sokan mások, például az ausztrálok is – azért fognak csatlakozni a katolikus egyházhoz, mert máshová nem tudnak menni. Némelyek már olyan messzire is elmennek, hogy a hívek tömeges elvándorlása esetén templomépületek fölötti tulajdonjogi vitákat vetítenek előre. XVI. Benedek pápa egyébként 2010-re tervezi angliai látogatását.
Az Egyesült Államokban kevésbé teremtett éles helyzetet a pápai bejelentés, mivel a konzervatív irányvonal ottani képviselői már korábban szakítottak az anglikán egyház amerikai megfelelőjének tekinthető episzkopális egyházzal, és Észak-amerikai Anglikán Egyház néven megteremtették saját istentiszteleti rendjüket (bár egyes csoportjaik elismerik a női püspököket is). Számukra a katolikus egyház ajánlata kisebb vonzerőt jelent. Két vezetőjük, Martyn Minns püspök és Robert Duncan érsek várakozása szerint nem sokan fognak átlépni a katolikus egyházba, mivel túlságosan is nagyok a teológiai különbségek. „Én nem akarok római katolikus lenni – jelentette ki Minns. – Volt már egy reformáció, talán emlékeznek rá.”
Lord Carey korábbi canterbury érsek döbbenten vette tudomásul, hogy utódja csak a római bejelentést megelőző hétvégén értesült a készülő pápai lépésről. Carey úgy véli, hogy Williamsnek, aki a jövő hónapban a Vatikánba látogat, mindenképpen ki kell fejeznie elégedetlenségét, amiért nem vonták be az előzetes konzultációkba, sőt saját tanácsadói eleinte tagadták, hogy a megbeszélésekre egyáltalán sor került, amikor a Sunday Telegraph elsőként beszámolt a hírről. Carey arra figyelmeztet, hogy az anglikán egyház és a Vatikán közötti jó viszony forog kockán.
2009. 10. 30. (XIII/44)
