hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fogytán a vallásszabadság Oroszországban

2008. 08. 20.
Oroszországban az 1997-ben elfogadott lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szerint a kereszténység, az iszlám, a judaizmus és a buddhizmus számít bevett, tradicionális vallásnak. A jogszabály szerint ezek a vallások „elválaszhatatlanok az Oroszország területén élő népektől”, de a tradicionális vallások közé számítja a Távol-Kelet, Szibéria és a távoli észak őslakosainak pogány hitét is.

A kereszténység nem korlátozódik a pravoszláviára Oroszországban. 1,2 millió
követője van az Örmény Gregoriánus Egyháznak, de találunk hivatalosan elismert
katolikusokat, lutheránusokat, baptistákat és a protestantizmus más képviselőit
is.

A protestáns hívők létszámát egymillió főre teszik, akik nagyrészt baptisták. Az
első baptisták 1841-ben német telepesekként érkeztek, körülbelül harminc évvel
később jelent meg az evangélikus irányzat. A legnagyobb gyülekezetek Moszkvában,
Szentpéterváron, Nyizsnyij-Novgorodban, Szmolenszkben, Novoszibirszkben és más
nagyvárosokban találhatók.

A FÁK-tagországokban az evangéliumi keresztények számát hárommillióra becsülik.
A kommunizmus bukásával gyors növekedésnek indult a pünkösdi egyház, leginkább
az evangéliumi irányzat. Népes gyülekezetek alakultak az Urálban és Szibériában,
később a csoportok harmada csatlakozott a Baptista Unióhoz.

A vallási felekezetek és szervezetek nem kevés kedvezményt élveznek, különösen a
„tradicionálisak”. 2003-ban az orosz Vallásközi Szövetség – amely a pravoszlávia,
az iszlám, a judaizmus és a buddhizmus vezetőit foglalja magában – állami
segítség nélkül megállapodott az országos energiagazdálkodás vezetőivel, hogy a
vallási szervezetek kedvezményes áron jussanak energiahordozókhoz. A jövőben az
állam minden olyan állami ingatlan tulajdonjogát, amely vallási szervezet
használatában van, kész átadni.

A médiában megjelent hírek szerint az állami szervek és a társadalom egyaránt
negatívan viszonyul a „nem tradicionális” vallások képviselőihez. A
belügyminisztérium feketelistáján ötven nagy, jól szervezett, destruktív szektát
tart számon.

Sok kisebb közösség is tevékenykedik, csak Moszkvában nyolcvan koreai eredetű
csoportot ismernek. Amint azt Jurij Szemin moszkvai főügyész a Moszkovszkaja
Pravdának adott interjúban elmondta: „Ezek a destruktív vallási csoportok
fiatalkorúakat szerveznek be, akik gyakorlatilag kivonulnak a társadalomból,
megszűnnek állampolgárok lenni.” Példaként az Alef vallási szervezet
tevékenységét említette, amely Szeko Aszahari tanításait terjeszti. Aszaharit –
a tokiói metróban gáztámadást elkövető Aum szekta hírhedt vezetőjét – Japánban
jogerősen elítélték terrorizmusért és annak népszerűsítéséért. Az ügyész
véleménye szerint összejöveteleiken a résztvevőket pszichikai erőszaknak vetik
alá, elnyomják személyiségüket, és teljes önalárendelést követelnek tőlük.

Szemin hangsúlyozta: a reform éveiben elveszett az állami ellenőrzés a vallási
felekezetek tevékenysége felett, pedig némelyik veszélyes a társadalomra. Ennek
megfelelően az állami kontroll a jövőben erősödni fog – ígérte a főügyész.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!