hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A hosszú hallgatás
XII. Pius pápa és a holokauszt

2008. 06. 04.
Évek óta folyik XII. Pius boldoggá avatásának előkészítése, az eljárást bíráló egyházi és világi személyek érveit a Vatikánhoz közel állók megvetően félre szokták söpörni. Többek között azt állítva, hogy a pápa legalább 800000 zsidó életét mentette meg a holokauszt idején. Ez nyilvánvaló képtelenség, cáfolatra sem méltó propaganda. Ahhoz, hogy megértsük, kik és miért vitatják XII. Pius boldoggá avatásának jogosságát, célszerű áttekinteni életútja főbb állomásait.

Rómában a Piazza San Pietro oszlopsorai hatalmas, a székesegyház
főbejáratával szemben nyitott kört alkotnak. Ott, ahol a Mussolinivel 1929-ben
kötött lateráni paktum emlékére kialakított Via della Conciliazione az
oszlopsorokhoz ér, van egy kicsiny tér. Évekig neve sem volt, ám II. János Pál
idején XII. Piusról (1876-1958) nevezték el. A lengyel pápa azzal is megpróbálta
igen vitatott pályafutású elődje iránti tiszteletét kifejezni, hogy a Szent
Péter-székesegyházban felállíttatta XII. Pius hatalmas, fekete márvány szobrát,
alig pár lépésnyire Michelangelo Pietájától.

Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Pius pápa Rómában született 1876-ban, filozófiát
tanult a Gergely Egyetemen és teológiát a Santa Apillinarián Rómában. 1899-ben
szentelték pappá, 1901-től szolgált a Vatikán államtitkárságán. 1911-ben
helyettes államtitkár, 1914-ben a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának
államtitkára. 1917-től Münchenben, 1920-tól Berlinben pápai nuncius, 1929-től
bíboros. Nagy hatással volt rá, hogy az első világháborút követő forradalmakat,
az idegen megszállást, a vágtató inflációt és a weimari demokrácia első éveit
Német­or­szág­­ban élte át. A Vatikánba is eljuthattak azok az információk,
amelyek Adolf Hitler nemzetiszocialista mozgalmá­nak pogány,
kereszténységellenes jellegéről szóltak. A katolikus püspökök eleinte
tartózkodóan fogadták Hitler hatalomra jutását (1933. január 30.), míg a
protestáns egyházi hierarchia nagy lelkesedéssel üdvözölte az új kancellárt,
akiben a vallás- és egyházellenes baloldali pártok ellenségét látták. A
kommunistákat és a szociáldemokratákat a vallás, a nemzet, a rend ellenségeinek
tartották, és örültek, hogy végre Hitler megtisztítja az országot ezektől az „istentelenektől”.
A katolikus Centrum Párt képviselői is megszavazták március 23-án az úgynevezett
„felhatalmazási törvényt”, amely utat nyitott a demokrácia felszámolásához
Németországban. Mivel a Vatikán levéltárában (Archivio Segreto Vaticano – ASV)
az 1922. után keletkezett iratokban nem lehet kutatni, nem tudjuk, hogy Pacelli
Berlinben megpróbálta-e befolyásolni a katolikus politikai vezetőket a szavazás
előtt. Katolikus források szerint Pacelli nem próbálta befolyásolni a német
püspököket, akik március 28-án eltörölték azokat a korlátozásokat, amelyekkel
addig a hívőket a náci párttól megpróbálták távol tartani. Ettől kezdve a német
katolikusok is mindenben engedelmeskedhettek a „törvényes hatóságoknak”.



XII. Pius márvány- szobra

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!