„Ez az ember egyformán kegyetlenkedett mindenkivel, válogatás nélkül;
haragjában nem ismert mértéket, túltette magát törvényen és igazságon, s
emellett senki nála nagyobb mértékben nem élvezte a szerencse kegyeit. Mert
alacsony sorból emelkedett a királyi méltóságba, s bár rengeteg veszedelem
fenyegette, minden csapásból szerencsésen megmenekült, és agg korában halt meg.”
Ezekkel a szavakkal összegezte a zsidó történetíró, Flavius Josephus, Heródes
életpályáját, majd gyorsan azt is hozzátette, hogy magánéletében viszont nem
volt szerencsétlenebb és szánalomra méltóbb ember nála. Mi okozta ezt a
kettősséget?
A zsarnok
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »