hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Modernkori mártírok

2007. 05. 02.
A Törökországban történt kereszténygyilkosságok újra rávilágítottak arra a tényre, hogy a világ sok országában még nem élvezhetnek a hívők vallásszabadságot. A különböző felmérések szerint közel 200 millió keresztényt üldöznek és zaklatnak hazájában a hite miatt, de évente százezres nagyságrendben mérhető azok száma is, akik mártírhalált halnak hitbéli meggyőződésük miatt. A legnagyobb elnyomást az iszlám és a kommunista rezsimekben kell átélniük a keresztényeknek.

A Mártírok hangja (VOM) nevű nemzetközi nonprofit szervezet szerint i. sz. 33
óta több mint 70 millió keresztény halt mártírhalált a hite miatt. „Idén közel
160 ezer hívő halála várható, és több mint 200 millió keresztényt fognak
zaklatni, letartóztatni, megkínozni, megverni vagy bebörtönözni. Számos
országban illegális cselekménynek számít Bibliát tartani, hitről beszélni vagy
az államvalláson kívüli egyéb vallásra áttérni, és sok helyen a tizennyolc év
alatti fiatalokat nem is engedik el vallásos összejövetelre” – állítja a VOM a
2007-es évre szóló előrejelzésében.

Az Open Doors USA nevű amerikai szervezet évről évre elkészíti azoknak az
országoknak a listáját, ahol a keresztényeknek a legerőteljesebb üldöztetést
kell elszenvedniük. Az élmezőnyben évek óta ugyanazok az országok szerepelnek:
immár ötödik éve Észak-Korea áll az első helyen, majd Szaúd-Arábia, Irán,
Szomália és a turistáknak gyakran reklámozott szépséges Maldív-szigetek
következne. Ezeket követi sorrendben Jemen, Bután, Vietnam, Laosz és
Afganisztán. A tíz országból hatban az iszlám a többségi vallás (Szaúd-Arábia,
Irán, Szomália, Maldív-szigetek, Jemen és Afganisztán), háromban kommunista
rezsim van (Észak-Korea, Vietnam és Laosz), egy pedig buddhista (Bután).

Ezenkívül a keresztények helyzete 2006 folyamán romlott Üzbegisztánban,
Eritreában, a Comoros-szigeteken, Irakban, Nigéria északi részén, Algériában,
Mauritániában, Törökországban, Etiópiában és Kenya északi részén. Ugyanakkor a
szervezet pozitív fejleményeket tapasztalt Marokkóban, Nepálban és Tunéziában.

Bár 2006-ban a média sok figyelmet fordított Észak-Koreára, a keresztényeken ez
vajmi keveset segített. A felmérések szerint több keresztényt tartóztattak le
tavaly, mint 2005-ben. Bár a rezsim rendkívüli zárkózottsága miatt pontos adatok
nehezen szerezhetők be, a becslések szerint 50 és 70 ezer közöttire tehető
azoknak a keresztényeknek a száma, akik jelenleg is a hírhedt börtöntáborok
egyikében senyvednek, mivel hitüket „a rendszerre nézve veszélyesnek” találták.
Sokakat közülük megkínoznak.

Dr. Carl Moeller, az Open Doors USA elnöke szerint „nem meglepő, hogy évek óta
Észak-Korea szerepel az első helyen. Nincs más ország, ahol ennyire szörnyű és
szisztematikus módon üldöznék a keresztényeket”.

A csupán második helyre kerülő Szaúd-Arábiában cseppet sem kedvezőbb a helyzet:
itt ugyanis a vallásszabadság fogalma teljességgel ismeretlen. Egyetlen vallás
megengedett, ez pedig az iszlám. Egyéb istentiszteleteket tilos tartani, aki
pedig muzulmán hitről áttér a keresztény hitre – más iszlám országok
gyakorlatához hasonlóan – halállal büntetendő.

A hatóságok a magánházaknál tartott istentiszteleteket is rendszeresen
megzavarják, és az idegenekkel szemben sem toleránsak: a keresztény külföldieket
is gyakran bebörtönzik. Vádpontnak elég, ha Bibliát találnak nála, vagy esetleg
rajtakapják azon, hogy imádkozik.

A közelmúltban történt az az eset, amikor egy keresztény stewardessnek nem
engedték, hogy Bibliáját felvigye a British Midland Airways szaúdi járatára. A
döntést egyébként még a brit külügyminisztérium is támogatta, mondván: „Tilos
Szaúd-Arábiába narkotikumokat, alkoholt, disznóhúsból származó termékeket, a
Koránon kívüli vallásos könyveket és művészeti alkotásokat bevinni.” A szaúdi
kormány még az első öbölháború idején, a Sivatagi vihar hadműveletnél is
kikötötte, hogy a területére érkező keresztény és zsidó katonák hitüknek
semmilyen szimbólumát nem viselhetik magukon – még akkor sem, ha történetesen
épp a szaúdiakat voltak hivatottak védelmezni.

Az érvényben lévő saria törvényből Nyugaton gyakran a brutális büntetéseket
emelik ki, de szakértők szerint maga a jogi eljárás is kellőképpen félelmetes.
„A szaúdi bírósági rendszer nem sok esélyt ad az alpereseknek, hogy megvédjék
magukat a vádakkal szemben. Nincs joguk például a jogi képviselethez sem. A
kínzás széles körben elterjedt, és az így kicsikart vallomásokat a bíróság
bizonyítékként fogadja el az ítéletalkotáshoz” – állítja Paul Marshall
vallásüldözést vizsgáló szakértő.

A listán harmadik helyezett Iránban a keresztények helyzete a konzervatív erők
2004-es győzelme óta fokozatosan romlott, amit tetőzött a keményvonalas Mahmúd
Ahmadinezsád 2005-ös megválasztásával. Azóta több incidenst is feljegyeztek,
amelyben keresztény hitre tért hívőket letartóztattak, megvertek vagy egyéb
módon zaklattak, sőt tavaly novemberben egy pásztort meg is öltek.

A turistakatalógusokban hirdetett Maldív-szigetek a világ egyik legkevésbé
„beevangelizált” országa: az iszlám a hivatalos vallás, az áttérés gyakorlatilag
tilos. A templomépítés elképzelhetetlen, az ideérkező külföldiek pedig csak
zártkörűen gyakorolhatják vallásukat, a helybéliekkel tilos a keresztény hitről
nyíltan beszélni. Bibliát és keresztény anyagokat szigorúan csak saját
használatra lehet bevinni.

Bár számos iszlám országban az alkotmány kimondja, hogy mindenki szabadon
megválaszthatja hitét, a gyakorlatban másképp fest a helyzet. Sok helyen
(például Szaúd-Arábiában, Iránban, Jemenben, Afganisztánban, Pakisztánban,
Malajziában) ugyanis azt is rögzítik, hogy a törvényeknek összhangban kell
lenniük az iszlám saria törvényekkel, ami viszont köztudottan nem a
vallásszabadság biztosításáról híres. Pakisztánban, Egyiptomban, Nigéria északi
részén a keresztények mindennapos zaklatásnak vannak kitéve: vannak, akiket
meggyilkolnak szélsőséges iszlám csoportok, másokat pedig elrabolnak,
megkínoznak, megvernek vagy megerőszakolnak. A hatóságoktól ilyen esetekben nem
számíthatnak segítségre. A hívőknek még Afganisztánban is nagyon óvatosan kell
eljárniuk: a hitről való beszédért vagy vallásos anyagok szétosztásáért börtön
vagy deportálás járhat – külföldieknek is.

Azokon a helyeken, ahol a törzsi kultúra és a családi hagyományok rendkívül
erősek (például Afganisztán, Pakisztán, Észak-Afrika), ha valakinek sikerül is
újdonsült hitét a hatóságok elől ellepleznie, akkor saját családja részéről
tapasztal üldöztetést. Nem ritka jelenség, hogy szülők jelentik fel saját
gyermekeiket, amikor kiderül róluk, hogy keresztény hitre tértek. Ilyen
esetekben a halálos fenyegetések vagy akár gyilkossági kísérletek mellett
gyakran alkalmazzák a teljes kiközösítést, a ruháktól való megfosztást és a
fizikai bántalmazást is. Gyakran pedig keresztény szülők gyermekeit rabolják el
muzulmán szervezetek, hogy az utódokat erőszakosan is a mohamedán hitre
neveljék.

Az egyre kaotikusabbnak tűnő Irakban is romlott a keresztények helyzete: gyakran
esnek áldozatul a hívők itt is muzulmán csoportok zaklatásának. Érkeztek már
híradások arról, hogy mohamedánok „védelmi adót” akartak szedni a
keresztényektől, vagy egyszerűen csak ultimátumot nyújtottak be nekik: vagy
visszatérnek az iszlámra, vagy távozniuk kell otthonaikból, ahonnan még
személyes holmijaikat sem vihetik magukkal.

Irak keresztény lakossága mára 450 ezer fő alá esett, ami az 1991-es adatnak
mindössze a felét teszi ki. Ugyanakkor az asszír keresztények épp a napokban
hivatalos kérelmet nyújtottak be Nuri al-Maliki miniszterelnöknek egy saját
asszír tartomány létrehozására vonatkozóan. Sokak szerint a kurdok
szomszédságában létrehozandó északi tartomány kulcsszerepet játszhatna a térség
stabilizálásában és a menekültek visszacsábításában. A kormányfő teljes
támogatásáról biztosította az asszír törekvéseket.

A keresztények helyzete nem jobb a buddhista vagy hindu országokban sem.
Butánban például a kereszténységet nem ismerik el, a nyilvános istentisztelet
tilos. A kormány tiltja a magánházaknál szervezett összejöveteleket is, a
buddhista vallásos iratokon kívül más vallásos irodalmat nem engednek az
országba. A keresztények ellen a társadalmi, munkahelyi diszkrimináció és a
fizikai bántalmazások is gyakoriak, csakúgy mint Indiában, ahol a hindu hívők
támadnak sokszor botokkal, baltákkal az éppen istentiszteletet tartó hívekre.
Gyakoriak a templomégetések és a vallási indíttatású gyilkosságok is: a külföldi
misszionáriusokat éppúgy nem kímélik, mint saját honfitársaikat. Számos esetben
hinduk erőszakkal vonszoltak el keresztényeket az istentiszteleteikről saját
hindu templomaikba, hogy ott a szobrok előtt való leborulásra vagy az áldozati
ételek elfogyasztására kényszerítsék őket. Az ellenállókra itt is fizikai
bántalmazás és teljes kiközösítés vár.

Egyes országokban viszont keresztények kezdtek el üldözni más keresztényeket.
Mexikó déli részén, Chiapas tartományban például az evangéliumi hívőket
zaklatják rendszeresen a maja kultusz elemeivel vegyített római katolicizmus
követői. Ha a hívők megtagadják a katolikus ünnepeken való részvételt, illetve
azok anyagi finanszírozását, rájuk is a kiközösítés vár. Az ilyen családoknál
gyakran kikapcsolják a víz- és áramellátást, és megtagadják az élelmiszerek
árusítását is számukra. Sokaknak így kilométereket kell gyalogolniuk, hogy a
folyóban vagy valamilyen sáros vízű pocsolyában kimoshassák ruháikat. Sokakat
száműznek otthonaikból, de voltak olyanok is, akiknek az otthonát a felbőszült
falubéliek bosszúból porig égették. A hatóságok itt sem nyújtanak segítséget a
bajbajutottaknak.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!