Aki járt már purimkor Izraelben, és látta a maskarákba öltözött, utcabálozó fiatalokat, esetleg egy jót húztak a feje búbjára a „purim-kalapáccsal” (nem kell megijedni: ez egy felfújható műanyag játék, amely ütéskor sípoló hangot ad), annak bizonyára a mifelénk dívó farsangi mulatságok jutnak először eszébe. Pedig a purim lényege – mint valamennyi zsidó ünnepé a pászkától a sátorok ünnepén keresztül a hannukáig – egy valós történelmi eseményre vonatkozó megemlékezés.
A fogság után
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »