Salzburg két évszázada Mozart–város. A név milliókat vonz Fotó: Reuters
Mozart szülővárosa, a középkor óta érseki székhely Salzburg nem volt éppen ideális helyszín a szabadgondolkodók számára. Apja, Leopold Mozart 1731-ben, tizenkét évesen még szemtanúja lehetett annak, hogy Firmian salzburgi hercegérsek örökre száműzte tartományából azokat a protestánsokat, akik nemet mondtak a jezsuita ellenreformátoroknak. Mintegy húszezer hitvalló kereszténynek kellett elhagynia az otthonát. Az ódon hangulatú barokk házak között az érsek katonái ütötték-hajtották végig a földönfutóvá tett protestánsokat, akik közül a szerencsésebbek Poroszországban jutottak menedékhez.
Talán ez a gyermekkori emlék is közrejátszott abban, hogy Leopold Mozart – bár ő maga udvari muzsikusként és komponistaként alkalmazkodott kora feudális elvárásaihoz –, fiát már felvilágosult eszmék szerint nevelte.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2006. 02. 24. (X/8)
