hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kincs, ami van
Asszír királynék aranya

2003. 06. 16.
A víz alatti régészet újabb szenzációja ezúttal nem a tengermélyről, hanem a bagdadi Központi Bank elárasztott pincéjéből került elő. Faleh Szalman, a bank kormányzója szerint a felbecsülhetetlen érték? asszír kincseket a kilencvenes évek elején rejtették el az épület alagsorában, hogy megóvják őket az öbölháború pusztításától. A pincékbe behatoló amerikai szakemberek az aranytárgyak mellett holttestekre is bukkantak. Az irakiak úgy vélekednek: ezek rivális fosztogató bandák emberei lehettek, s a bank alagsorát éppen az ő távoltartásukra árasztották el vízzel.



A bagdadi Nemzeti Múzeum bejárata. Nem osztogatták, hanem fosztogatták Fotó: Reuters

"Raboljatok ezüstöt, raboljatok aranyat, száma sincs a rejtett kincseknek, gazdag minden drága edényben!" – ezzel a felszólítással biztatta Náhum próféta a Ninivét feldúló méd hadakat i. e. 612-ben, az asszír birodalom végromlásának óráján. 

A Tigris középső folyása mentén fekvő terület, amelynek népe az őslakosság és az i. e. 3. évezredben beözönlő sémita akkádok összeolvadásából alakult ki, az i. e. 14. században vált független állammá. Nemsokára terjeszkedni kezdett, s a hettita birodalmat is pusztulással fenyegette. Ezt követően az arameusok és uratuiak nyomása alatt átmenetileg lehanyatlott, az i. e. 10. század vége után azonban (főleg vasfegyverek és harci szekerek felhasználásával) abszolút katonai fölényhez jutott. Asszíria az i. e. 8. században félelmetes birodalommá fejlődött, amely kiterjedt egész Mezopotámiára, Szíriára és Kis-Ázsia egyes
részeire. I. e. 722-ben Izrael északi királyságának tíz törzsét is fogságba hurcolták, és a birodalom legtávolabbi provinciáiban telepítették le, ahonnan a zsidók soha nem tértek vissza. Egyiptom meghódítása (i. e. 671) ugyan már nem bizonyult tartósnak, de Assurbanapli (Asszurbanipal) az i. e. 7. században még nagy nehézségek árán fenn tudta tartani a birodalom egységét. A vérveszteségektől elgyengült, nagy belső ellentétekkel, gazdasági nehézségekkel küzdő rablóállamot Küaxarész méd király és Nabopolasszár babilóni uralkodó
szövetkezése döntötte meg. I. e. 612-ben egyesült erővel elfoglalták új fővárosát, Ninivét, amelyet a zsidó próféták "vérszopó városnak", "szép paráznának", és "a hitetés mesternőjének" neveztek. 

 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!