hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Tündöklő metropolisz
Jeruzsálem Jézus idejében

2001. 04. 14.
Ezen az úton járhatott… Az evangéliumok tanúsága szerint itt töltötte az éjszakákat a páskaünnep idején, az Olajfák hegyének oldalában, ahol Márta és Mária, a követői laktak, és ahol feltámasztotta testvérüket, Lázárt a halálból. Az ünnep idején, ahogyan az szokás volt, a zarándokok a környező hegyoldalakon töltötték az éjszakát. Jézus is ezt tette: reggelenként felkerekedett, és a hegy tetején keresztülvágva, aztán a nyugati lejtőn leereszkedve ment be a szent városba. De milyen is volt ez a város, amely ma is áll, és őrzi Jézus és kortársai lábnyomait? Erről próbál meg életh? képet festeni az amerikai Time magazin húsvéti számában megjelent cikk, melynek segítségével mi is rövid zarándoklatot tehetünk a Jézus korabeli Jeruzsálembe. 

A város történetének csúcspontja kétségtelenül az a néhány évtized volt az első század legelején, amikor Jézus is itt járt a földön. Jeruzsálem ekkor egy hatalmas metropolisz volt – állítja Eric Meyers, a Duke Egyetem judaisztika professzora. Jeruzsálem volt a pompásan újjáépített Templom városa, egy virágzó, nemzetközi jelleg? település. Az egyik legnagyobb város volt Alexandria és Damaszkusz között, mintegy 80 ezres állandó lakossággal. A páska, a sátoros ünnep és a pünkösd idején azonban, amikor a zsidóknak be kellett mutatniuk áldozataikat a Templomban, 100-250 ezren is beáramlottak a városba. 

A zarándokok ilyenkor hatalmas mészkőtömböket vontató ökörcsordákkal osztották meg az utakat – Jeruzsálem, akárcsak a mai kor számos nagyvárosa, egy hatalmas építési terület volt a történészek szerint. Az építkezések zaja egybeolvadt az út mentén árusított áldozati állatok bégetésével. Lukács evangéliuma leírja Jézus 12 éves kori látogatását a városban, amikor családjával szokás szerint felmentek a húsvéti ünnepre. A városba érkező család elől balról egy hatalmas fal zárta el a látványt; nem magának a Templomnak a fala, hanem a kiterjedt emelvényé, amelynek tetején elhelyezkedett. Jobbról Jeruzsálem felsővárosát láthatták a városba érkezők, ahol az áldozati oltároknál szolgáló papok családjai éltek – zsidó törvények szerint, de római pompában. Roni Reich, a Templom-hegyi ásatások vezetője, amikor megpróbálja elképzelni a Jeruzsálembe érkező Jézus elé táruló látványt, csak annyit tud mondani: hatalmas!

A város ezekben az időkben reneszánszát élte. Eredeti pompáját a babiloni birodalom évszázadokkal korábban elpusztította, és bár a zsidók ötven éven belül elkezdték az újjáépítést, teljes dicsőségét Nagy Heródes uralkodása alatt érte el, Kr.e. 37 és Kr.u. 4 között. 

Az ellentmondásos személyiség? uralkodó nagy építő is volt: hatalmas erődöket, palotákat emeltetett, egész városokat hozott létre Júdea-szerte. Eric Meyers szerint azonban legnagyobb alkotása mégis maga Jeruzsálem, amelyet az antik világ egyik csodájává igyekezett tenni. 

Heródes művének kevés fizikai maradványa van, ezek azonban alátámasztják azokat a leírásokat, amelyeket a megközelítőleg ugyanabból a korból származó források (az evangéliumok és az Apostolok cselekedetei a Bibliában, A zsidó Mishna és Josephus Flavius zsidó történész írásai) tartalmaznak. Bár a zsidó hagyomány tiltotta a Templom megnagyobbítását az eredeti salamoni épülethez képest, Heródes "egomániája" – jegyzi meg a cikk szerzője – mégis kifejezésre jutott, méghozzá abban a hatalmas emelvényben, amelyet a Templom köré építtetett, és amelyen a Templom épülete nyugodott. A mai Nyugati fal, vagy Siratófal, ahol a zsidók és a zarándokok imádkoznak, az emelvény nyugati oldalának egy kis része. Nem hiába kiáltott fel a Jézusnak a Templomot mutató tanítvány a látványra: "Mester, nézd, milyen kövek, és milyen épületek!" "A helynek valóban leny?göző látványt kellett nyújtania, hiszen akkora volt, mint egy kisebb város – állítja Paul Johnson történész. – A szó szoros értelmében több ezer pap, látogató, katona és koldus tartózkodott itt." 

Egy Jeruzsálem mai zsidó negyede alatt végzett ásatás azt is megmutatta, hogyan élt a város "elit" rétege. Kétemeletes, kövekkel borított udvart körülölelő házakban, ahol a mindennapi és rituális mosdás számára külön fürdőhelyiségek szolgáltak. A padlón finom mozaikok, a falakon freskók. A régészek üvegpoharakat és finom parfümös üvegcséket is találtak a romok között. A szakértők véleménye megoszlik afelől, hogy vajon ez a gazdagság általános volt-e. Egyesek szerint nagyon szegény emberek nem voltak Jeruzsálemben, csak gazdagok és kevésbé gazdagok. A Notre Dame Egyetem professzora, Fabian Udoh azonban úgy véli, nagy különbségek választották el egymástól a nagyon gazdagokat és a nagyon szegényeket.


Tömegek ünnepeltek Hebronban

Izraelben idén ezrek utaztak Hebronba a húsvéti ünnepekre, ezzel is kifejezve támogatásukat a palesztin területen izraeli fennhatóság alatt álló kisváros iránt. Turisták sokasága árasztotta el Hebron utcáit, míg mások a Makpela barlangot keresték fel imádkozásra, vagy a szabadban piknikeztek családjukkal, vidám hászid zene mellett. 

Az ünnep ellenére nem lehetett nem tudomást venni a városban megkettőzött katonai és rendőri jelenlétről, amit a jelenlegi feszült izraeli–palesztin kapcsolatok tettek szükségessé. A bevásárlóutcák arab boltjainak többsége ezekben a napokban zárva tartott. A hebroniak különösen örültek a turisták áradatának, mivel attól tartottak, hogy nem lesz érdemes pénzt áldozni az ünnepségek szervezésére. A hatalmas tömeg azonban lelkes cáfolata a Merec párti Mossy Raz várakozásának, aki azt javasolta, hogy az egész zsidó települést nyilvánítsák "zárt katonai zónának" a pészach-ünnep idejére. Ehelyett azonban a szokásos egynapos rendezvénysorozatot három napra kellett meghosszabbítani, mivel olyan nagy volt az igény a golyóálló buszok iránt. 

"Azt hiszem, ez a támogatás legjobb jele" – nyilatkozta az újságíróknak a jeruzsálemi David Sterne rabbi, aki egy csoportot vitt Hebronba. A rabbi elmondása szerint a csoport tagjai egyáltalán nem mutatták az aggodalom jeleit.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!