hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az osztrák katolikus egyház és Haider pártja
Történelmi helyzet

2000. 05. 06.
Volt egy időszak, amikor sok nyugati, nem kommunista értelmiségi elhitte azt, amit a szovjet propaganda hirdetett. Ennek egyik oka a hinni akarás volt: azokat a tényeket, amelyek e hit ellen szóltak, nem kívánták észrevenni.



Jörg Haider, a Szabadságpárt leköszönt elnöke. Megosztja a katolikusokat Fotó:
Reuters

Így van ez mostanában is, amikor a humanisták a katolikus egyházra vetítik ki
azokat az elveket, amelyekben hisznek, mivel el akarják hinni: a pápa kijelentései az
antiszemitizmus, rasszizmus és idegengyűlölet ellen azt jelentik, hogy az egyház
konkrét esetekben is állást fog foglalni. Lili Galili izraeli újságírónő például
a liberális Haarec március 23-i számában ezt írja: "Egy dolog biztos: János Pál
pápa új normát adott az egyháznak." Egy osztrák újságíró a Haarecnek elmondta,
hogy országa püspökei elítélni kényszerülnek majd a Haideréhez hasonló rasszista
és antiszemita manifesztációkat. "Persze az ilyen változások elterjedése időt
követel. Évek kellenek, amíg a tömegek megváltoztatják generációkon keresztül
vallott nézeteiket." Valószínű, hogy a cikkben említett osztrák újságíró ezt
jóhiszeműen állította, mert ebben reménykedett. De miért nem tiltakozott az osztrák
katolikus egyház, amikor a múlt év szeptemberében az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)
idegenellenes plakátokkal árasztotta el Bécset?

"Amikor február 19-én a társadalom minden rétegéből több mint 300 ezer ember
tiltakozott az új kormány ellen, miért nem volt hajlandó sem a katolikus egyház, sem
a Katolikus Akció, sem a Caritas csatlakozni a felhíváshoz? Miért csak általában
ítéli el a katolikus egyház a szélsőjobboldalt és idegenellenességet, és miért
nem tesz egy bátor lépést az országban uralkodó viszonyok ellen?" – kérdezi a
Standard cím? bécsi napilapban Stefan Moritz katolikus teológus, aki hosszú évekig a
püspöki konferencia "Justitia et Pax" bizottságának volt a főtitkára. Saját
kérdésére mindjárt válaszol is: "A tömegtüntetésen azért nem vettek részt,
mert azzal érveltek, hogy az »pártpolitikai« volt. Tény azonban, hogy sok katolikus
tisztségviselő és funkcionárius mind az ÖVP-vel, mint az FPÖ-vel egyetért a
jobboldali állásfoglalásokban." Ez sohasem zavarta az egyházat, sőt a pápát sem,
hiszen különkihallgatáson fogadta a katolikus Jörg Haidert.

Az osztrák katolikusok zöme nem a szélsőjobboldal hívei közé tartozik. De vannak
köztük olyan szélsőségesen jobboldaliak, mint Robert Prantner teológus,
etikaprofesszor, aki a Format cím? hetilap körkérdésére ("Milyen lesz a katolikus
egyház tíz év múlva Ausztriában?") azt állította, hogy csak az ultrakonzervatív,
egyedül a középkori tridenti zsinat rendelkezéseit elfogadó Szent Péter
szerzetesrend, valamint a "nagyszer? Opus Dei és Marcel Lefevbre püspök Szent Pius
szerzetesrendbeli neveltjei" menthetik meg a katolikus egyházat és a világot.

Andreas Laun salzburgi püspök ugyanerre a kérdésre apokaliptikus választ adott.
Szerinte a fatimai jóslat nem egy új háborúról, hanem egy fenyegető, tömeges
hitehagyásról szól. Ő még egy egyházüldözést is lehetségesnek tart, hiszen "az
EU-krízis Ausztria körül megmutatta, hogy a vezetőket az igazságosság legelemibb
szabályai sem érdeklik, ha saját előnyükről van szó". Persze Laun püspök nem
Schüssel kancellárra gondol, aki nem mulasztja el nyomatékosan emlékeztetni az
osztrákokat katolikus elkötelezettségére, és aki – mert kancellár akart lenni –
szövetkezett a rasszista, idegengyűlölő Haider-párttal.

Az új szabadságpárti-néppárti kormány programja lényeges pontokban ellentmond
annak, amit egyes egyházi szervezetek hivatalosan képviselnek, ez a haladó
"keresztény" álláspont azonban nem nagyon népszerű az egyház vezetői között.

Ahol a katolikus egyházon belül kritikát fogalmaztak meg, az ellenzőket azzal az
érveléssel némították el, hogy ebben a történelmi helyzetben nem szabad a
Néppártot "hátba támadni". A rasszizmust és idegengyűlöletet általában
elítélő katolikus szervezetek azért is hallgatnak, mert anyagilag függenek a
püspöki konferenciától.

Az egyház nem maradt néma – olvasom a konzervatív Die Pressében, amely egy, a
katolikus egyház tulajdonába tartozó médiacég lapja –, épp most lépett porondra a
püspökök konferenciája a "nemzeti egységért", amely – összetévesztve az
osztrák kormányt a néppel – visszautasítja a 14 EU-állam lépéseit a bécsi
kormány ellen. Így aztán – nolens volens – cinkosként támogatnak egy olyan
kormánykoalíciót, amelynek egyik pártja rasszista uszítással sikert ért el.

Az olasz püspökök napilapja, az Avvenire kezdettől fogva pártolta Schüsseléket, és
a Rómában élő szélsőségesen konzervatív osztrák bíboros, Alfons Stickler, aki
annak idején szorgalmazta az antiszemita választási kampány után megválasztott
Waldheim elnök meghívását a Vatikánba, Haiderék mellé állt.

Emlékezzünk: a vitatható tevékenység? XII. Pius 1948. december 24-én levelet írt
az amerikai egyházat képviselő Cincinnati érsekének, amelyben síkra szállt azért,
hogy amikor erre a gazdasági lehetőség megvan, "akkor nem szabad kifogásokkal
megtagadni a nincstelen idegenek beutazását". A Vatikán és az osztrák klérus egy
része éppen akkor szorgalmazta a náci háborús bűnösök mentését és
kivándorlását. Ma az osztrák egyház kettős politikát folytat. A Caritas
tisztségviselői valóban ezekre a hagyományokra támaszkodva kritizálták a volt
kormányt is, amely Haiderék nyomására annak politikáját valósította meg a
külföldiek ellen. Ma is ezt teszik.

Amikor nemi erkölcsről van szó, a katolikus egyház minden másként gondolkodást
hangosan elítél, de amikor Haiderék durva rasszizmussal agitálnak, akkor az érsek és
a püspökök mélyen hallgatnak. Talán a legnagyobb irónia, hogy az EU az egyház
által is gyakran hangoztatott keresztény és humanista értékekre hivatkozva indított
lépéseket az osztrák kormány ellen, és ez az, amit az osztrák katolikus egyház
elítél. Az osztrák katolikus egyház egyszerre akar erkölcsi és politikai tényező
lenni, és ha a kettő között ellentét van, akkor többnyire nem az erkölcsi szempont
a döntő. Quod erat demonstrandum.


Évente több tízezren lépnek ki

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!