hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A globális kultúra négy arca

1998. 09. 12.
A XX. század utolsó éveiben szemünk előtt játszódik le a helyi, ország- vagy kontinensméret? gazdasági rendszerek és kultúrák beolvadása abba a nemzetek feletti, valóban Föld-méret? (azaz globális) civilizációba, amely minden bizonnyal meghatározza majd a jövő évszázad generációinak életét. Amerikai szociológusok, társadalomkutatók már régóta vizsgálják a globalizációhoz vezető folyamatokat, illetve a globális civilizáció összetevőit. Peter L. Berger egy nemrégiben magyarul is megjelent tanulmányában ("A globális kultúra négy arca" – 2000, július-augusztusi szám) a kialakulóban levő egységes kultúra négy komponensét különbözteti meg: ezek közül az egyik az általa "evangéliumi protestantizmusnak" nevezett kultúra, amely ma az iszlám mellett a legdinamikusabban növekvő vallási mozgalom világszerte. A teljes evangéliumi egyházak valóságos kulturális forradalmat hoznak létre azokon a területeken, ahol teret nyernek a tradicionális vallásokkal szemben, így van ez különösképpen Észak- és Dél-Amerikában, valamint Kelet-Ázsiában, a Csendes-óceán déli partvidékén és Afrikának a Szaharától délre eső területein.

A multikultúra és összetevői

A globalizáció kulturális koncepcióját ma egyetlen szóval szokás jellemezni: multikulturalizmus, "sokkultúrájúság". Hogy ez mit jelent? Legjobb, ha néhány példával válaszolunk a kérdésre. Multikulturalizmus például az, ha egy amerikai főiskolás a diploma megszerzése után Tibetben olasz vendéglőt nyit; ha valaki egy afrikai szafari-hotel díványán végignyúlva nézi a CNN-t; vagy ha egy New York-i bróker repülőn ülve mobiltelefonjáról faxot küld tadzsikisztáni megbízójának irodájába. A globális civilizáció létrejöttéhez nagy reményeket fűznek egyesek, azt remélik, hogy ezáltal egy békésebb, a mássággal szemben toleránsabb világ fog létrejönni. Ezzel szemben léteznek szkeptikusok, akik attól tartanak, hogy a világ kultúrája "repülőtéri kultúrává" alakul át, amelyben az emberi civilizáció sokszínűsége összemosódik és vulgarizálódik. Mondanunk sem kell, hogy a kulturális homogenizációtól való félelem a legrégibb és legsokoldalúbb tradícióval rendelkező európaiakban a legerősebb. Csak egyetlen példa: az egyik érv, amelyet felhoztak az ellen, hogy Ausztria az Európai Unió tagjává váljon, az volt, hogy akkor az osztrákok nem használhatják a krumplira az osztrák identitást jelképező Erdapfel (földialma) szót, hanem be kell érniük a hivatalos köznyelvi Kartoffellel. A kulturális identitás megőrzésének vágya az európai és globális gazdasági és politikai "kuktában" természetesen jogos igény, és az ennek elvesztésével kapcsolatos félelmek nem alaptalanok.
Samuel Huntington amerikai szociológus "A civilizációk összeomlása és a világrend újraformálása" (Clash of Civilizations and the Remaking of World Order) c. könyvében a kulturális globalizáció négy fő folyamatát különbözteti meg, amelyek egyszerre zajlanak és egymással komplex viszonyban állnak.

Globális üzleti kultúra

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!