hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Járványmatematika
A hálózatok és a vírus terjedése
Járványmatematika

shutterstock/PuzzlePix

2020. 04. 21.
Egy járvány hálózati problémaként is felfogható, így tudományos modellek alapján nem csak a terjedése jósolható meg, hanem akár kontrollálhatóvá is válhat – hívta fel a figyelmet a világhírű magyar hálózatkutató, Barabási-Albert László.

A koronavírus világszintű elterjedése óta ma már szinte nincs olyan érintett ország, melyben ne rendeltek volna el önkéntes kijárási tilalmat, annak érdekében, hogy minél kevesebb ember kapja el a fertőzést. A hírek szerint a vírus elleni vakcina fejlesztése is gőzerővel folyik, végleges változatának piacra kerülése azonban még hónapokba telhet. Mindeközben a tudományos élet más szegmenseiben is aktív figyelemmel kísérik a koronavírus útját, és az orvosi megoldásoktól eltérő válaszokat keresnek arra, miként lehet lelassítani, illetve megállítani a jelenlegi és jövőbeni járványokat.

,,A koronavírus okozta járvány egy hálózati probléma, tehát hálózati módszertanra és gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a terjedését megjósoljuk és végső soron kontrolláljuk” – posztolta egy Facebook-bejegyzésében Barabási-Albert László fizikus, a hálózatkutatás egyik úttörője. Barabási hálózatelméleti tankönyvében és a hálózatkutatásról szóló, 2016-ban megjelent könyvében is külön fejezetet szentelt a vírusok elterjedésének és az immunizáció kialakításának legoptimálisabb meghatározására. A tudós elengedhetetlen lépésnek látja, hogy ,,két hónapra lezárjuk a világot”. A járvány terjedése ezzel sem lenne megállítható – ahhoz szerinte már túl késő –, azonban így jelentősen lassítható lenne az elterjedése, és radikálisan csökkenthető lenne a halálozások száma.

A járvány terjedése nem megállítható, azonban jelentősen lassítható. (fotó: Shutterstock/PuzzlePix)

Barabási-Albert László az úgynevezett skálafüggetlen hálózatok és az ezekhez kapcsolódó preferenciális kapcsolódás jelenségének felfedezésével írta be magát a tudománytörténetbe. A skálafüggetlen hálózatok egyszerűen fogalmazva a ,,gazdag még gazdagabb lesz” jelenségre adnak magyarázatot. Míg a szintén magyar tudósokról elnevezett Erdős–Rényi modell olyan hálózatokat vizsgál, melyekben a szereplők közötti kapcsolat véletlenszerűen jön létre, addig a Barabási-Albert modellel olyan helyzeteket lehet tanulmányozni, melyek esetében a hálózat egyes tagjainak a mérete és a hálózatba való belépésének az ideje befolyással van a jövőben kialakuló további kapcsolatokra, vagyis nem randomizált a szereplők közötti kapcsolat létrejötte. Ha például egy középiskolát veszünk alapul, és modellezni szeretnénk, hogy egy új diák ki(k)nek lesz legnagyobb valószínűséggel a barátja, akkor az Erdős–Rényi modell nem a legcélszerűbb eszköz, hiszen ez alapján az új diák ugyanakkora esélylyel lesz a sarki boltos barátja, mint az iskola legmenőbb diákjáé. A Barabási-Albert modell ezzel szemben figyelembe veszi a már meglévő tagok (hálózatelméleti nyelven csúcspontok vagy nódok) között lévő kapcsolatok számát, és ez alapján jósolja meg a jövőben kialakuló barátságokat.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!