hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nem javul a román–magyar viszony
Rossz szomszédok

Régóta nem volt annyira rossz a román–magyar diplomáciai viszony, mint az elmúlt egy évben. A magyarok szerint a trianoni békediktátum évfordulója a legrosszabbat hozza ki a román politikai elitből, míg a románok úgy vélik, a magyar kormány erdélyi politikai aktivitásának növekedésével provokálja a többségi román társadalmat.

A feszültség régóta lappangott, majd az úzvölgyi temetőben történtekkel jött a felszínre, és a legújabb fordulata, hogy két román kormánypárti szenátor június 4-ét a trianoni szerződés ünnepnapjává nyilvánítaná. A feszültség Erdélyben egyre növekszik, ráadásul az idén harmincéves Tusnádi Szabadegyetem hete következik, amely folyamatosan irritálja a román közvéleményt, már a meglétével is. A táborban résztvevők rendre az elsődleges célok között jelenítik meg az erdélyi magyarság jogos érdekeinek és követeléseinek kimondását, amely Orbán Viktor szombat délelőtti beszédeiben csúcsosodik ki. A tusnádi tábornak idén különleges üzenete lesz, nemcsak a harmincéves fennállása miatt, hanem a magyar–román feszültségek jövőjét is meghatározhatja.

Megerősödtek a magyarellenes hangok és kirohanások a román politikai elitben, ami elfogadhatatlan, és fel kell lépni ellene – mondta a magyar külügyi és külgazdasági miniszter a parlamentben egy képviselői kérdésre válaszolva. Szijjártó Péter – aki július elején az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet informális külügyminiszteri találkozóján találkozott román kollégájával, Teodor Meleşcanuval – kijelentette, ebben a helyzetben a magyar külpolitika nem maradhat csöndben. Magyarország továbbra is arra törekedne, hogy a két ország „kapcsolatrendszere visszatérjen a kölcsönös tisztelet és a pozitív dinamika talajára”, mert ez lenne a jobb mind Magyarországnak, mind Romániának, de mindenekelőtt ez lenne a legjobb az erdélyi és a székelyföldi magyarságnak is.

A külügyminiszter a tisztelet és a pozitív dinamika kifejezéseket használta, de a magyar–román kapcsolatok régen nem voltak ilyen állapotban. A trianoni döntés után a két nép, és a két kormány kapcsolata évtizedekig mindennek volt nevezhető, csak éppen tiszteletre méltónak nem –mondta lapunknak Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus. Azzal kapcsolatban, hogy mi vezetett Erdély elvesztéséhez, sokféle nézőpont van forgalomban: az etnikai arányok megváltozása, a demográfia, a Monarchia státusza, annak félreértelmezett kisebbségpolitikája – ám a konkrét ok egyértelmű: a központi hatalmak elvesztették a háborút, és Románia a győztesek oldalára állt. Ezzel kapcsolatban egyre többször jelenik meg egy összeesküvés-elmélet, amelynek az alapja talán nem is annyira hihetetlen, hiszen az egyik hiteles szemtanú, sőt az eseményekben komoly szerepet játszó politikus, Ilie Moldován, akkori román külügyminiszter szájából hangzott el. Eszerint 1916-ban, az első világháború kellős közepén, még semmi sem dőlt el a harctereken, különösen nem a nyugati fronton. Franciaország is kezdett kivérezni és legyengülni az állóháborúban. Hogy helyzetükön könnyítsenek, a franciák augusztus 17-én Bukarestben titkos szerződést kötöttek a románokkal, hogy támadják meg a Monarchiát. Ezt nem volt nehéz nyélbe ütni, mert a románok ezt már egyébként is fontolgatták.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!