Persze vannak, akiknek ez a változás a demokrácia, a köztársaság, a sajtószabadság, a szociális jogok eljövetelét jelenti a Nemzeti Tanács programja alapján, és ilyen módon a feltámadást, mint ahogy Juhász folytatja versét: „Föltámadást hoztál e tájra, szívünk dobbant szabadon a forradalomban”. Az „úri Magyarország megrendülése” sokak számára a szabadság érzetét jelentette, és a reményt a változásra. De beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket?
A Tisza-gyilkosság elszabotált nyomozása
Október 31-én, a Károlyi-kormány kinevezésének napján lőtték le terrorista merénylők Tisza Istvánt, aki 1917 júniusáig Magyarország miniszterelnöke volt. Meggyilkolása szinte a mai napig is jobban lázba hozza a történelemmel foglalkozó közvéleményt, mint Károlyiék kinevezése. Részben azért, mert a baloldali narratíva szerint még ma sem tudjuk, kik követték el a merényletet, de az igazi feszültség valójában ennek az eseménynek a szimbolikus jellegéből fakad. Tisza, nemcsak azért, mert ő volt Magyarország háborús miniszterelnöke, hanem azért is, mert a háború előtti évtizedben az ő politikája határozta meg Magyarország sorsát, „úri Magyarország” szimbóluma volt. Kemény kézzel próbálta egyben tartani Magyarországot, konzervatív liberális oldalról akarta működőképessé tenni, és a nemesi osztály túlélését biztosítani.
2018. 11.09.(XXII /45)
