hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Demográfiai sikersztori Izraelben
Olajfacsemeték asztalod körül

2018. 12. 03.
Az idén 70 éves modern Izrael nemcsak az államára, katonai sikereire és technológiai vívmányaira lehet büszke, hanem arra is, hogy a fejlett országokra jellemző népességszaporulati problémák ellenére az országban egyedülálló módon sikerült megoldani a demográfiai válságot.

Demográfiai válság; demográfiai katasztrófa” – 1998-ban, vagyis húsz évvel ezelőtt, Izrael alapításának ötvenedik évfordulóján mind a szakmai műhelyekben, mind a sajtóban ez volt a meghatározó álláspont. Az izraeli zsidó lakosság körében ugyanis a születések száma csökkent, a posztszovjet bevándorlás már kimerülőben volt, s további jelentősebb hullámra sem lehetett számítani. Ezzel szemben az izraeli arab lakosság termékenységi rátája nagyságrendekkel nagyobb volt. Reális forgatókönyvnek tűnt, hogy a zsidó etnikai többség néhány évtizeden belül Izraelben elolvadhat vagy minimálisra csökkenhet. Utólag egyértelműen látszik, hogy a fenti demográfiai tendenciákat az úgynevezett „béketeremtő” nagyhatalmak is igyekeztek Izrael kárára kihasználni, s érvként használni arra, hogy Izraelt „visszagyömöszöljék” az úgynevezett ’67-es határok mögé, mondván, hogy a demográfia is ezt észszerűsíti. Jasszer Arafat világosan értette ezt a logikát, s kíméletlenül ki is használta. 1996-ban arab diplomatáknak egyértelművé tette az ezzel kapcsolatos stratégiáját: „Meg kívánjuk semmisíteni Izraelt, s egy palesztin államot akarunk létrehozni. Elviselhetetlenné tesszük az életet a zsidók számára egyrészt a pszichológiai hadviselés, másrészt a népességrobbanás révén. A zsidók nem akarnak majd arabok között élni…” Arafat ebben az időben szeretett az arab nők méhéről úgy beszélni, mint titkos demográfiai bombáról.

Anyaméhek háborúban

A dolgok ráadásul a 2000-es évek elején még rosszabbra fordultak. A fenti stratégia értelmében Arafat elindította a második intifádát, ami mindennapos terrortámadásokat jelentett, mindamellett rendkívül sok kárt okozott az országnak mind emberileg, mind gazdaságilag. Ebben a helyzetben reálisnak tűnt – s a palesztinok számoltak is ezzel – egy másik következmény, mégpedig a kivándorlás, amely a negatív demográfiai tendenciákat tovább erősítette volna. Ebben az időben születtek olyan előrejelzések, amelyek szerint 2020-ra az arab lakosság aránya meghaladja majd a zsidó lakosságét. A fejleményeket látva akkoriban Bill Clinton minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy az izraelieket rávegye a palesztinokkal való megegyezésre, már csak azért is, hogy a szükségszerű demográfiai katasztrófát elkerüljék. Az akkori amerikai elnök egy amerikai zsidó szervezet képviselőinek mondta a következőket: „A földrajzi és a demográfiai tények nem változtak. A palesztinoknak sokkal több gyerekük van, mint amennyit maguk szülnek vagy importálnak.” Ám az előzetes negatív forgatókönyvek nem igazolódtak be. Az izraeli zsidó családok ugyanis a 2000-es évek második felétől elkezdtek egyre több gyereket vállalni. Annyira, hogy a tendenciák mára teljesen megfordultak, s 2015-ben a zsidó népesség termékenységi rátája már elérte, sőt meg is haladta az arab lakosságét. Ráadásul ezzel két évtized leforgása alatt még a palesztin propaganda vitorlájából is sikerült kifogni az egyik legerősebb szelet: az arab népességrobbanásét. 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!