hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Megvédhetőek-e Európa tengeri határai?

2018. 10. 11.
Az Európai Uniót alkotó 28 országnak egyre nagyobb gondot okoz a 43 ezer kilométer tengeri határ védelme az illegális migrációtól, ugyanis az elmúlt években egyre többen próbáltak meg a határőrizeti szervek által kevésbé ellenőrzött Földközi-tengeren keresztül bejutni Európába, amely azonban komoly veszélyeket rejt magában. A tenger változékonyabb, mint bármelyik hétpróbás politikus, és veszélyesebb a legveszélyesebb anyósnál is.  A tengeren keresztül érkező bevándorlóknak – humanitárius megfontolásból – sokan szabad utat adnának, míg mások azon a véleményen vannak, hogy a határok kellő összefogással, anyagi és emberi háttérrel igenis megvédhetőek, sőt azokat meg kell védenünk.

A két tábor már régen túl van a konstruktív vitán, egymás véleményét elutasítva, egyre vehemensebben küzdenek az „igazságukért”. Ahogy közeledik az európai parlamenti választások ideje, úgy válik ez a probléma egyre hangsúlyosabbá. A kérdés eldöntéséhez elengedhetetlen, hogy megismerjük a Földközi-tengeren és kisebb mértékben az Atlanti-óceánon keresztül Európa felé irányuló útvonalakat és azok „működését”.

A közép-mediterrán útvonal

A migrációkutatással foglalkozók szerint a közép-mediterrán útvonalon érkezik a kontinensre az illegális bevándorlók 60 százaléka. Az útvonal az észak-afrikai Líbián keresztül indul a Földközi-tengeren át Málta és Olaszország irányába. A líbiai gyülekezőpontokra főleg az Afrika szarván található országokból (Szomália, Eritrea stb.) valamint a nyugat-afrikai államokból származó migránsok, illetve repülőgéppel ázsiai nemzetek polgárai érkeznek. Amíg a Kadhafi-rendszert meg nem döntötték, az ország – az európai országokkal kötött megállapodásának megfelelően – ellenőrizte és részlegesen korlátozta az Európába irányuló migrációt. Kadhafi bukása óta Líbia teljes káoszba süllyedt, különböző fegyveres csoportok harcolnak egymással a hatalomért a jelenleg két (Tobruk és Tripoli központokkal), de inkább három részre szakadt országban. Ez az ellenőrizhetetlen helyzet kedvez a migránsoknak, akik mindenféle – többnyire hajózásra alkalmatlan – vízi eszköz igénybevételével próbálnak az európai partokra átjutni. A jelentősen túlterhelt és gyengén felszerelt hajókat a csempészek sokszor csak kivontatják a nyílt vízre, majd a sorsukra hagyják. Egy részük még azelőtt elsüllyed, mielőtt elérnék az annyira áhított partokat. Éppen ezért a határőrizeti szervek már sokszor nem is a tengeri határokat őrzik, hanem az életükért küzdő migránsokat próbálják kimenteni a tengerből. A hajótörések magas számához az is hozzájárul, hogy az embercsempészek sokszor csak az átkeléshez szükséges hajót biztosítják, és azt a képzetlen, hajózási tapasztalatokkal nem rendelkező utasoknak kellene az európai szárazföldig elnavigálni.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!