Húszmilliárd dollár – ennyi pénzt hozott a Disney és a Pixar kasszájába John Lasseter, az animációs filmek „királya”, aki olyan abszolút kasszasikerekben működött közre rendezőként vagy producerként, mint a Toy Story-széria, a Verdák, a Némó, a Hihetetlen család, az Agymanók, a Szörny Rt., a Wall-E, az Egy bogár élete vagy a Jégvarázs. Míg azonban a közönség és a befektetők imádták a filmjeit, a hawaii inges, örök gyereknek tartott művész a háttérben két évtizeden át ivott, és a beosztottjai szoknyája alá nyúlt. Bár egykori főnökei, Steve Jobs és Bob Igner tudták, hogy a milliárdos rajzfilmkaraktereket megálmodó zseni komoly morális problémáktól szenved, a gyerekek és szülők millióit lenyűgöző Pixar-shownak folytatódnia kellett, és ha nem buktatja meg a tavaly kirobbant MeToo botrány messzeható hulláma, talán még a jövő tavasszal érkező Toy Story 4 is az ő impozáns dicsőséglistáját gyarapította volna.
Géniusz a trónon
„Walt Disney óta senki nem gyakorolt nagyobb hatást az animációs filmek világára, mint John Lasseter” – kommentálta Tom Sito veterán animátor a mesefilmrendező szomorú csillaghullását, aki szerinte egymaga fedezte fel a számítógépes animációban rejlő lehetőségeket, amikor 1995-ben megalkotta Woody seriff digitális világát, amelyben a filmtörténelemben elsőként nem emberi kezek, hanem grafikus processzorok készítették el a képkockákat. Bár a Disney fejesei havonta jöttek, hogy elkaszálják a projektet, Lasseter végül nemcsak egy négyszázmillió dolláros kasszasikert, hanem új médiumot is alkotott, ahol sorra hozta ki a jobbnál jobb gyerekfilmeket: Szökken és a hangyák, a rémisztőiparban dolgozó Sullivan, az elveszett fiát kereső bohóchal és a 66-os úton bolyongó Villám McQueen rövid idő alatt tízmilliárd dolláros értékre pumpálta fel a Pixar értékét, amiből a sztárrendező is busásan részesedett.
2018. 08.17. (XXII/33)
