hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kütyük, amelyek elsötétítik az eget
Drónok harca

2018. 08. 09.
A 21. század hadviselésének egyik stratégiai területe a mesterséges intelligenciával felvértezett drónrajok fejlesztése. Az etikai kérdéseket is felvető technológia hasznosításában jelenleg Kína jár az élen – megelőzve az Egyesült Államokat.

A történelem egyik első és egyben legnagyobb drónja 1944 augusztusában szállt fel a nyugat-angliai Fers­field repülőteréről, hogy megtámadja Hitler egyik „kedvenc” fegyverét, a London elpusztítására tervezett, 140 méter hosszú, V3-nak nevezett szuperágyút. Ez egy masszív erődítménybe ágyazott speciális löveg volt, ami szuperszonikus sebességre gyorsítva a La Manche csatornán túlra tudta küldeni több tonnás lövedékeit. Mivel a normál bombák számára a bunkere teteje áttörhetetlen volt, a csodafegyver egy másik csodafegyvert szült, ami a drónhadviselés első pusztítónak ígérkező fegyvere lett. Az Aphrodite Projekt számára az inspirációt a japán kamikaze pilóták jelentették, akik gépüket irányított rakétaként használva csapódtak bele az amerikai hajókba, ezzel megsokszorozva a bomba erejét. Az elért eredményeket látva – a 2. világháború során közel ötven hadihajót süllyesztettek el – a brit mérnökök is nekiláttak megalkotni a saját „öngyilkos” bombázójukat, amit viszont már nem a pilóta, hanem egy kísérőgépben ülő irányítótiszt vezetett volna neki a kiválasztott célpontnak.

Egy erre a célra gondosan bedrótozott B–24-es bombázóval emelkedett a magasba a kilenc közül a legidősebb Kennedy fiú, a későbbi amerikai elnök bátyja, Joseph P. Kennedy, akinek mindössze annyi lett volna a feladata, hogy még Anglia fölött élesítse a távirányítású rendszert, majd kiugorjon a gépből. Innentől a 25 tonnás repülő bombát a fedélzetére szerelt két kamera segítségével vezették volna tovább, a képet – digitális jelátvitel nem lévén – két kis hatótávolságú televíziós csatorna sugározta volna a felettük repülő irányítóközpontba. Amikor Kennedy megkapta az utasítást, hogy hagyja magára az öngyilkos bombázót, az események egy szempillantás alatt tragikus fordulatot vettek: abban a pillanatban, hogy a kapcsolót átbillentette, a távirányításúvá vált B–24-es első dolga az volt, hogy – mai napig nem ismert okból – felrobbantsa magát. A detonáció olyan erős volt, hogy még a kísérőgép is megsérült, a többszörösen kitüntetett ifjú Kennedy testét pedig sosem találták meg. Mivel Hitler ágyúja végül működésképtelennek bizonyult, és a 14 Aphrodite-misszió közül egy sem járt sikerrel, a légierő tábornoka, Carl A. Spaatz véget vetett a drónhadviselés első hullámának.

Új háborúk, új drónok

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!