Egy példa a hétköznapi közönyre: a csángó magyarnak született szülők már nem tartják anyanyelvüknek a magyart, ezért gyermekeikkel románul beszélnek otthon – mondja Nyisztor Ilona, a pusztinai magyar oktatás nagy harcosa. Ilona nem törődött bele a megváltoztathatatlannak tűnő asszimilációs folyamatba, hanem felvette a kesztyűt és románul egyáltalán nem beszélő tanárt hozott Bató Éva személyében a csángó településre.
A moldvai dombok között kanyargó végtelen országútról lekanyarodva zöld mezőkön és apró román településeken keresztül jutunk Pusztinára. A Magyar Házhoz hamar odatalálunk, miután az iskolánál a gyerekek magyar nyelven navigálnak bennünket.
A reményt, hogy a moldvai magyar nyelvű oktatás megmarad, és vele megmaradnak csángó magyarnak a legifjabb generáció tagjai is, Nyisztor Ilona hagyományőrző és Bató Éva tanító táplálja. Ilonát a Kárpát-medencében és még azon túl is csángó énekesként, táncosként tartják számon.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »