hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szakítás Katarral
Testvérietlenítés

2017. 06. 15.
Alig néhány nappal Donald Trump öbölbeli látogatása után a Szaúd-Arábiai királyság, Egyiptom, Bahrein és Jemen be­jelentette, hogy megszakít min­den kapcsolatot Katarral. Pilla­natokon belül csatlakozott hozzájuk az Egyesült Arab Emirátusok is. Ám a miniállam sem maradt befolyásos támogatók nélkül: Törökország csapatokat küldött Katar támogatására, Irán pedig élelmiszert. Áll a bál az Öbölben. Valódi háború fenyeget? És mi köze mindehhez az arab tavasznak és a Muzulmán Testvériségnek?

Ha kronológiai sorrendben szeretnénk nézni, hogy tulajdonképpen mi is vezetett Katar kilökődéséhez az öböl menti arab államok politikai tömbjéből, az 1900-as évek elejéhez kell visszamennünk, egészen pontosan Katar modern állammá szerveződéséig az emír óvó tekintete alatt. Katar 1916-ra megszabadult az oszmán uralomtól, helyére pedig a brit protektorátus lépett. A kezdetben szegény és jelentéktelen (halászatból és gyöngyhalászatból élő) ország egészen 1971-ig hivatalosan brit protektorátus alatt állt, csakhogy a ’30-as években hihetetlen felfedezések rajzolták át a gazdaságát: a kutatók olajat és hatalmas mennyiségű földgázt találtak az emirátus területén, melynek kitermelését bár késleltette a második világháború, de az 1950-es évekre ez is beindult, sosem látott anyagi jólétet eredményezve az alapvetően törzsi társadalomban.

Az országot gyakorlatilag a kezdetektől irányító ász-Száni törzs és a törzsből származó emír ekkor azzal szembesült, hogy Katar még mindig nem állam, legalábbis sem az oktatásügy, sem az egészségügy, sem a modern államokat jellemző bürokratikus intézmények nincsenek jelen. Törzsi adminisztráció van, melynek fenntartása a jólétet követő népességnövekedéssel tarthatatlanná vált.

Az emírnek két választása volt: vagy a „hitetlen” Nyugatról hív meg szakértő­ket, hogy lebonyolítsák a modern állam megszervezését, vagy a Közel-Keleten néz körül. Ez utóbbit választotta, így fogadta be a Muzulmán Testvériség éppen üldözött prominenseit, akik komoly összetűzésbe keveredtek az egyiptomi szekuláris katonai rezsimmel és annak elnökével, Gamal Abdel Nasszerrel, aki 1966-ban kivégeztette a szervezet prominens ideo­lógusát, Szajjid Kutbot.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!