hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hol vannak a többiek?
Az exobolygók és a földönkívüli élet

2017. 03. 30.
Mióta a csillagászat feltárta az Univerzum hatalmas méreteit, és a benne előforduló csillagok elképesztő számát, azóta foglalkoztat bennünket a kérdés: egy ekkora világűrben egyedül a Föld bolygón lenne értelmes élet? A téma spekulációk sokaságát eredményezi, de a kézzelfogható felfedezések még gyerekcipőben járnak. A földönkívüli élet lehetőségére a NASA bejelentése irányí­tott újra átlagosnál nagyobb figyelmet: hét földméretű, szilárd felszínű bolygót találtak tőlünk negyven fényévre, egy vörös törpecsillag körül.

Giordano Bruno olasz szerzetes már a 16. században felvetette, hogy a csillagok távoli napok, amelyek körül bolygók keringhetnek. Egészen 1992-ig nem tudtuk biztosan, léteznek-e egyáltalán ilyen planéták. Ha léteznek, lakhatóak-e? Nincsenek túl közel vagy éppen távol központi csillaguktól ahhoz, hogy megfelelő hőmérséklet legyen a felszínükön? Van-e légkörük, ami lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét? Nincsenek-e kitéve pusztító kozmikus sugárzásnak vagy üstökösök sűrű becsapódásainak? Sok feltételnek kell együtt állnia ahhoz, hogy az élet – abban a formában, ahogy azt ma ismerjük – jelen lehessen egy égitesten.

Az elmúlt huszonöt évben sorra jöttek az eredmények (lásd keretes írásunkat), ma már közel háromezer-ötszáz, más csillag körül keringő, úgynevezett exobolygóról tudunk. Kezdetben főleg a hatalmas, Jupiterhez hasonló forró, lakhatatlan gázóriá­­sokat sikerült kimutatni, de a műszerek és módszerek fejlődésével egyre kisebb bolygók létezésére derült fény. Ebben a folyamatban egy újabb mérföldkő a NASA február 22-ei bejelentése, amely szerint hét földméretű, szilárd felszínű bolygót találtak tőlünk alig negyven fényévre egy halvány, vörös törpecsillag körül. Ezek közül három is a csillag lakhatósági zónájában kering!

A felfedezést az tette lehetővé, hogy ezek a bolygók keringésük során elhaladnak központi csillaguk előtt, és kitakarják a fényük egy részét. Ezt az apró, de jellegzetes fényességcsökkenést lehet mérni, ami aztán a keringési időknek megfelelően rendszeresen megismétlődik. Jelenleg ez a módszer a leginkább gyümölcsöző, több mint kétezer bolygót találtak már így.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!