A jelennel és a jövővel kapcsolatban bizakodóbbak lettek a magyar fiatalok, mint négy évvel ezelőtt voltak. Ha közelebbről megnézzük az adatokat, az optimizmus növekedése elsősorban a viszonylag jó körülmények között élő, iskolázott városi rétegre jellemző, amely a leginkább elégedett a saját helyzetével éppúgy, mint az országéval. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mihez viszonyítunk: az előző nagyszabású ifjúságkutatást 2012-ben, előtte pedig 2008-ban végezték el, s mindkét adatfelvétel a gazdasági válság és a krízishangulat időszakára esett, azaz a teljes mélypontot tükrözte.
„Innen csak felfelé vezethetett az út” – mondta lapunknak Szabó Andrea, az ifjúságkutatásokban kezdettől részt vevő szociológus.
A Magyar Ifjúság vizsgálatot az ezredforduló óta négyévente végzik el 8000 magyarországi, 15–29 éves fiatal megkérdezésével. Tavaly ötödik alkalommal került sor a nagyszabású kutatásra, melynek keretében most 4000 határon túli – vajdasági, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai – magyar fiatalt is kikérdeztek. A kérdések többek között a családalapítási tervekre, közérzetre, jövőképre, a politikához, nemzethez, családhoz való viszonyra, szabadidő-töltési szokásokra, vallásosságra, vagy a migrációs szándékokra is vonatkoztak.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2017. 02.24. (XXI/08)
