hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A bárányok falhatnak
A nagy juhállomány és a téli legeltetés okoz gondot Romániában

2017. 03. 22.
Több mint 16,6 millió juhot tartanak Romániában – 2001-ben ez a szám még csupán 7,8 millió volt. A duplázódás azonban nemcsak gazdasági fellendülést hozott, hanem egy riasztó problémát is okozott: ez a mennyiségű állat a téli legeltetés engedélyezésével végképp tönkrevágja a legelőket és a gyepeket. De vajon a jó adottságokkal rendelkező Magyarországnak miért nincsenek ilyen dilemmái?

Romániában a mostani az első tél, amikor már a törvény szerint is lehet legeltetni – eddig december 6. és április 24. között tilos volt, a vadászati törvény egyik paragrafusa miatt. Korábban azért került a jogszabályba ez a tiltás, mert a vadászoknak elemi érdekük, hogy ebben az időben a vadállatok kilövése útjába ne álljanak juhok és más legelésző háziállatok, szabadon hajtható és levadászható legyen a vadon élő és télen is legelő, vagy éppen beetetett vad – magyarázta a Heteknek Kolumbán Gábor, énlakai bivalyos gazda. Székely Ferenc vadász hozzátette: ott, ahol juhnyájak legelésznek, a vadászható fajoknak nyoma sincs, továbbá a juhászkutyák is veszélyt jelentenek a vadakra, amelyek télen különösen sérülékenyek, gyengék.

A törvény egyébként szó szerint „mezőgazdasági területekről” szól, amelybe azonban nemcsak a szántók tartoznak, ahonnan az aratás után a növényi maradványokat legelik az állatok, hanem a legelők, kaszálók, gyümölcsösök, ligetek is. Ez okozza most a gondot, hiszen az országban összesen 14,7 millió hektárnyi mezőgazdasági terület van nyilvántartva, így a legeltetés – ami jobban megéri, mint a takarmányozás – ezentúl szinte mindenütt szabadon folyhat télen is.

Eközben az állattenyésztőknek adott támogatások a juhnyájak soha nem látott mértékű gyarapodásához vezettek. 2001-ben még csupán 7,8 millió juhot és szarvasmarhát tartottak Romániában, 2016-ban a számuk 16,6 millióra nőtt, ami több mint 100 százalékos növekedést jelent. Kolumbán Gábor szerint a jelenség mögött nem csupán az uniós támogatások állnak, hanem a falusi életmód, az önellátásra való tartós berendezkedés egyre nagyobb népszerűsége is. Romániában ugyanis jóval gyengébb a szociális háló, mint Magyarországon, ami erősíti a vidéki lakosság öngondoskodásra való berendezkedését. Ugyanakkor a juhtermékek iránti kereslet csökkent, így ma ott tartanak a gazdák, hogy 130 lejért, azaz kilencezer forintért lehet egy kifejlett állatot venni.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!