A 37 éves Zsolt több mint tíz éve él Venezuelában, ahová annak idején egy hölgy miatt érkezett. Mára teljesen beilleszkedett a dél-amerikai országban: egy baromfifeldolgozó cégnél dolgozik a szállítási osztályon, valamint ellátja a termelési felügyelői feladatokat is. Feleségével, Mariával, valamint nyolcéves kislányukkal és hároméves kisfiukkal a fővárostól, Caracastól 20 kilométerre fekvő Los Teques nevű településen élnek.
Samponért lisztet
A venezuelai mindennapokról megjelenő sokkoló hírek azért is különösek, mert a dél-amerikai ország a világ egyik legnagyobb olajlelőhelye. Az 1998-ban hatalomra jutott Chavez elnök az akkoriban rekordmagasságban lévő olajárnak köszönhetően finanszírozni tudta az ultrabalos gazdasági reformokat, ám a népszerűségét növelő és a hatalmát bebetonozó jóléti intézkedések mellett a modernizációra, fejlesztésekre nem jutott pénz, sőt, az ország jelentősen eladósodott (jellemző módon még a bevételeket generáló olajtársaságok is súlyosan leamortizálódtak). Az olajár visszaesése így komoly válságot okozott a csaknem 30 milliós országban. A 2013-ban elhunyt Chavez maga jelölte ki utódját, a korábbi buszsofőr Nicolás Madurót, aki azonban nehezen birkózik a kihívásokkal.
„Ne pénzért imádkozz, hanem a világért” – így írt médiatörténelmet Pat Robertson
Az amerikai tévés személyiség műsora 60 éve fut »
„Kell egy biztonságos hely, ahol megélhetjük a fájdalmat”
Mélységek és magasságok: beszélgetés Sterczer Hildával, Erőss Zsolt özvegyével »
A pünkösdi tűz fogadtatása a XX. századi Európában
A keresztényüldözések története (31. rész) »