Láthatatlan gyereksereg

„Ő is kuncsaftokra vár” – int fejével egy országút mentén ácsorgó fiatal lányra Illésné Áncsán Aranka. Kecskemét környékén autózunk, ahol ez mindennapos, bár a nevelő szerint érthetetlen jelenség, hiszen Kecskeméten van munka, akár egy hét alatt el lehet helyezkedni. „Nem az SOS faluból kerülnek ki ezek a lányok, ugyanakkor sok olyan gyerek kerül be hozzánk, akinek az anyja prostituált. Kimegy például Németországba, Ausztriába „dolgozni”, és szól a szomszédnak, hogy ugyan nézzen már rá néha a 10-11 éves gyerekre, akit itt hagy egyedül” – meséli a gyermekvédelmi szakember.

Illésné Áncsán Aranka 2012-ig dolgozott a tiszadobi gyermekotthonban, melynek legendás nevelőjeként vált ismertté, akinek keze alól 26 év alatt számos sikeres roma fiatal – köztük Oláh Ibolya énekesnő vagy Balogh Tibor festőművész – került ki. „Ezeknek a gyerekeknek az volt a szerencséjük, hogy a születésüktől kezdve gyermekotthonban nevelkedtek. Később az 1997-es gyermekvédelmi törvény nyomán a veszélyeztetett gyerekek családban tartására került a hangsúly, csakhogy ennek a pozitív célnak máig nem lettek biztosítva a feltételei. Így még a megfelelő gyermekvédelmi alapellátás sem elérhető a többség számára – minél keletebbre megyünk az országban, annál kevésbé” – mondja Aranka, aki négy évvel ezelőtt, a tiszadobi intézményvezetői posztjáról való, közfelháborodással kísért leváltása után kapott felkérést arra, hogy a kecskeméti SOS Gyermekfalu Alapítványnál szakmai vezetőként koordinálja lakásotthonok létrehozását.

Az SOS 2012-ig kizárólag nevelőszülői hálózatot működtetett, de a kecskeméti önkormányzattal történt megállapodás után, miszerint minden – átmeneti, ideiglenes vagy tartós – gyermekvédelmi gondozásba vett kiskorút befogad az alapítvány, hirtelen nagyszámú gyerek ellátásáról kellett gondoskodni. Ezért alakítottak ki egy lakóotthon-hálózatot, ahol 12 év fölötti, jellemzően magatartászavaros gyerekek 12 fős csoportjait helyezik el 6-6 nevelő keze alatt, sokrétű szakmai segítségnyújtás mellett.