„Amikor fiatal voltam, a tibeti buddhizmushoz vonzódtam. Aztán foglalkoztam Nietzschével, a sátánizmussal, a kereszténységgel… Végül a zenénél kötöttem ki.” Ezt mondta magáról Bowie, aki később „egy nem teljesen ateista emberként” határozta meg magát.
A buddhizmus iránti érdeklődése 1967-ben kezdődött. Az első angol tibeti buddhista központot létrehozó Tsem Tulku Rinpocse láma tanítványa lett, majd később Csögyam Trungpa szerzetes úgynevezett „őrült bölcsesség” tanításai vonzották. Egykori tanítványai szerint Trungpa alkohol- és kokainfüggő volt, aki számos tanítványával szexuális viszonyt is folytatott. Bowie később így beszélt a hitéről: „Nem vagyok vallásos – mégis szellemi ember vagyok.” Életére még a misztikus kabbala és Aleister Crowley angol okkultista író volt nagy hatással, aki többek között a mágia és szexualitás kombinációjának spirituális értéke mellett foglalt állást.
Bowie 1967-ben indult zenei karrierjében 1972-ben jött meg az áttörés, miután egy képzeletbeli űrlény, Ziggy Stardust személyiségét öltötte magára. Ekkor valóságos „Bowie-kultusz” söpört végig Anglián. A sztár vörösre festett hajjal, rikító ruhákban énekelte végig hat hónapos turnéját. Bowie egy biszexuális, nőies férfi űrlényt személyesített meg, aki a rövidesen elpusztuló Földre látogatva celebbé lesz, majd a saját sikere áldozatává válik.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2016. 01. 15. (XX/02)
