hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Z-generáció: Hangyák az óvóhelyen
Három digitális nemzedék: a forradalmároktól a bezárkózókig

2015. 12. 21.
A „safe-place” (óvóhely, biztonságos tér) fogalmát a legmenőbb amerikai egyetemeken találták ki diák aktivisták, akik szerint az intézmény területén meg kell „védeni” a hallgatókat a gyűlöletbeszédtől, a homofóbiától, a transz­neműek megkülönböztetésétől, a fajgyűlölettől és a verbális zaklatás egyéb formáitól. Olyan tér, ahol diákként nem kell tartani semmiféle bántó, kritikai vagy csupán ellenvéleményt megfogalmazó megnyilvánulástól. A safe-place lakói a digitális Újvilág harmadik nemzedéke, a Z-generáció, akik nemcsak a digitális nomádként felnőtt elődök, hanem az internetet feltaláló X-ek és a Facebookot benépesítő Y-ok világában is idegennek érzik magukat.Leonard Kleinrock és apró mérnökcsapata izgatottan figyelte, ahogy a közel egy tonnás hófehér monstrum, a Xerox Sigma 9 egy dupla csipogással befogadja a bevitt utasítást: login (belépés) – ez az alig ötbetűs szó szégyenlősen rejtőzött el a zölden foszforeszkáló kijelzőn elterpeszkedő kódtengerben. Öt hónappal korábban ugyanilyen zajos szörnyetegek vezérelték végig az Apollo–11 törékeny fémdobozát a közel négyszáz­ezer kilométeres útján, a Kennedy Űrközponttól a Nyugalom tengeréig.Itt azonban nem hangoztak el nagy patetikus mondatok a feszülten várakozó százmilliónyi néző számára, csupán az otromba mágneslemezek monoton pörgése keltett meghitt hangulatot a Kaliforniai Egyetem szűkös alagsori szobájában. Miután a gép lassan megemésztette az üzenetet, a hátuljából kilógó vastag adatkábelen fénysebességgel lőtte tovább az alig hatvan kilométerre fekvő Stanford Egyetemre. Bár a távolság nem volt nagy, az alig egy byte-nyi adat így is túlterhelte a kapcsolót, ami miatt a túloldalon csak annyi futott be, hogy „lo”. Ez a két árva karakter volt az első digitális adatkapcsolt hálózaton – közismertebb nevén interneten – átvitt üzenet, a két szemüveges mérnök pedig tudtán kívül az X-generáció első emberpárja.

Az X-ek: Bevándorlók a digitális Újvilágba

Az 1969. október 29-én megszülető új „faj” ezt követően sokáig lappangó életmódra rendezkedett be a planétánkon. A képregénybeli társaikkal szemben az első „X-man”-ek még csupán unalmas kockák voltak, akik kutatási anyagokat és kezdetleges e-mail­eket küldözgettek a lassan terjeszkedő ARPANET-en, ami a ’80-as évek végéig egyet jelentett az internettel. A rendszert üzemeltető amerikai védelmi minisztérium szigorúan őrködött azon, nehogy bármi kreatív funkciót adjanak az atomháború esetére kifejlesztett alternatív katonai és egyetemi hálózatnak.
Ahhoz, hogy a nagyravágyó szellem végül kitörhessen a palackból, szükség volt az X-ek egy új csoportjára, a kaliforniai hippikre, akik a tarkára pingált Volkswagen buszt lecserélték a mikrochipek és a Basic-nyelv gyönyöreire. A füves cigi füstjében vagy az Intel sterilre fertőtlenített laboratóriumaiban hamarosan megszületett az új varázsszó, a személyi számítógép. Apple II, Commodore 64, IBM PC, Macintosh – ezek terjesztették el először Amerika-, majd pedig világszerte azt az X-vírust, ami a bekapcsolást követően egy életre a rendszerbe kötötte az embert. Marc Prensky, az ábécé utolsó betűire alapozott digitális társadalomelmélet kitalálója szerint az X-ek életében minden esetben volt egy pillanat, szinte már katartikus élmény, aminek a hatására úgy döntöttek, hogy „bevándorolnak” a digitális Újvilágba.
Ennek az első élménynek a varázsa éppúgy visszaköszön az „alapító” nemzedék nagyjainál, mint az egyszerű „rajongók” milliós tömegeinél: Bill Gates osztálylátogatása a General Electrics-nél; Steve Jobs és Wozniak csatlakozása a hippis IT-mozgalomhoz, a Homebrew Computer Clubhoz; vagy Elon Musk és születésnapi ajándéka, egy Commodore számítógép. Ezért is nevezi őket Prensky találóan „bevándorlóknak”, mert egy érzelmi motivációt követő tudatos döntésként váltak tagjaivá az X-generációnak. Szabadok voltak arra, hogy belépjenek vagy pedig kint maradjanak, mint az akkori társadalom döntő része.
„Lassan, lépésről lépésre, egymás után, egyedül, és mindenek felett: komolyan megtanulták ezt az iparágat” – állítja Prensky, aki szerint az X-eknek egészen a ’90-es évek végéig egy szubkultúra részeiként kellett élniük, ezért – mint minden bevándorló – bizonyos mértékig ők is megtartották és áthozták korábbi gondolkodásmódjukat, azaz fél lábbal mindig is a múltban éltek. Radikális hozzáállásuk valójában éppen abból fakadt, hogy nagy részük a társadalomnak abból a frusztrált, útkereső és lázadó rétegéből érkezett, amit a ’60-as évek rockkultúrája termelt ki magából. Nem véletlenül nevezik sokan „elveszett generációnak” is ezt a nemzedéket.
„Egyikünk sem csak a pénzért tette azt, amit csinált, hanem mert valóban forradalmároknak gondoltuk magunkat, akik egy új korba viszik át az emberiséget” – foglalata össze az X-ek általános életérzését Steve Jobs, aki az Apple ikonikus reklámjában a Nagy Testvér uralmát megdöntő bátor lázadóként határozta meg önmagát és a cégét. E „messianisztikus” attitűd volt talán az első digitális és netes nemzedék legfontosabb tulajdonsága. Ez olyan teljesítményre és bátorságra sarkallta őket, aminek köszönhetően sorra döntötték le az őket körülvevő társadalmi korlátokat, hogy végül a kisebbségi létből kitörve ők maguk határozzák meg, mi lesz „mainstream” és mi nem.
A kaliforniai álom megvalósulásához szükség volt arra, hogy a társadalmi és a technológiai korszakváltás okozta feszültség egy időben és helyen összpontosuljon, így aztán elementáris erővel söpörje el a múltat. A tudatosság, a magas motiváció és a szakmai eltökéltség olyan mélyen áthatotta őket, hogy a mai napig az ő vállalataik és gondolataik határozzák meg a digitális világ jelenét és jövőjét.
Az X-ek legfontosabb alkotása egyértelműen az internet volt, amit a CERN részecskegyorsító egyik kutatója, Tim Berners-Lee forradalmasított azzal, hogy kidolgozta a „böngészés” (World Wide Web) tudományos hátterét. Mivel ezzel egy időben a hidegháború véget ért, a védelmi minisztérium pedig kivonult az akkori hálózatról, nyitottá téve azt a személyi számítógépek számára, minden adottá vált ahhoz, hogy alig néhány év alatt az új technológia a fejlett világ összes háztartásába eljusson. Az induláskor, ’94-ben alig tízmillióan használták, de az ezredfordulóra már közel félmilliárd számítógép volt összekötve világszerte. Ez volt a DotCom korszak, amikor is olyan vállalatok jelentek meg, mint a Google, az Amazon, az eBay vagy a Yahoo!. Miután az X-ek kényelmesen elhelyezkedtek az általuk alapított új digitális faluban, kialakítva annak alapvető kereteit, már csak idő kérdése volt, hogy megszülessenek az Y-ok, azaz az „őslakosok”.

Az Y-ok: Építsd fel önmagad!

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!