Hazánkban a napokban ért véget a „16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen” nevű eseménysorozat, melyet jogvédő szervezetek szerveznek meg minden évben. Idén az egyik nyilvánosságra hozott tragikus esettel arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak áldozatai számtalan esetben kérnek külső segítséget, azaz próbálnak kitörni az elszigeteltségből. Ám a hatóságok, intézmények jellemzően nem avatkoznak be, vagy ha mégis, azzal inkább ártanak, semmint segítenek. Például amikor vészhelyzetben nem a bántalmazókat távolítják el otthonukból, hanem az áldozatokat – köztük a gyerekeket – emelik ki a családból.
Mónit és gyermekeit férje 21 éven át súlyosan bántalmazhatta – minden intézmény tudtával és hallgatólagos beleegyezésével. A család 2013-ban került a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NaNE) látókörébe, de a civil szakértők segítségével sem tudták elérni, hogy az érintettek biztonságba kerüljenek, a férj pedig börtönbe. A felvett látleletek után ugyanis az orvosok nem tettek feljelentést, sőt Móni többszöri feljelentése ellenére sem indult el rendőrségi vizsgálat. Így büntetlen maradt mind a kiskorú veszélyeztetése, mind a súlyos testi sértés, amit egyszer vetélés követett. A gyermekvédelem annyit tett, hogy kiemelte a családból az egyik molesztált gyermeket, majd anyaotthoni elhelyezést ajánlott az édesanyának. A pár mentálhigiénés szakrendelésen is járt, ahol az orvos azt mondta: ha még létezne a kényszergyógykezelés, a férjet kötelezné rá. Móni időközben megbetegedett, legyengült, rákot diagnosztizáltak nála, s idén, negyvenévesen elhunyt. Így a férjé maradt a lakás, mi több, özvegyi nyugdíjra is számíthat.
Sajgál Rózsa szociális szakértő, aki áldozatsegítő programokat is koordinál, kiemeli: az áldozatok egy másodlagos traumatizációnak vannak kitéve akkor, ha nem kapnak megfelelő szakmai segítséget krízishelyzetben. Az áldozatsegítő programok lényege ezért egy közös képzés, melynek keretében felkészítik a legkülönbözőbb – egészségügyi, szociális, rendvédelmi, gyermekvédelmi stb. – szakembereket a bántalmazó viszony felismerésére és kezelésére. Bár sok előrelépés történt e téren az ezredforduló óta, még mindig nagyon látens a probléma, amit sokszor sem az áldozat, sem a szakemberek nem tudnak beazonosítani.