hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A magyarországi zsidóság képes története
Tükör által világosan

2015. 01. 03.
„A teljes magyar történelmet csak az értheti meg és művelheti sikeresen, aki ismeri a magyarországi zsidók, a magyar zsidók, a zsidó magyarok, a Mózes-hitű magyarok és társaik történetét” – írja Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója A magyarországi zsidóság képes története című hiánypótló monográfia epilógusában. A derék olvasó úgy érzi a közel négyszáz oldalas kötet forgatása közben, mintha ámulatba ejtő tárlaton vezetnék végig a szerzők.

A Vince Kiadó gondozásában kiadott monumentális könyvet írták és szerkesztették Jalsovszky  Katalin főmuzeológus, Tomsics Emőke történész-szakmuzeológus a Magyar Nemzeti Múzeumból és Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója. „Zsidó történelem magyar tükörben, magyar történelem zsidó tükörben – ennek megrajzolására vállalkozott a három szerző ebben a szemgyönyörködtető és információkban gazdag kötetben” – írja róluk a már idézett utószóban Csorba László, aki a Nemzeti Múzeum Széchenyi-termében Darvasi László rabbival és Radnóti Sándor esztétával közösen mutatta be a kötetet. A rendezvényen Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete is részt vett.     

Ha az egyértelműen asztali kézikönyvet hátán fekve lapozza az olvasó, kondíciója is javulhat. Másrészt folyton azt gondolja, hogy vagy ő nem elég olvasott, vagy még tényleg sosem adtak ki ennyire egyben lévő, ennyire kerek, gyönyörű és olvasmányosságával, hitelességével lenyűgöző munkát. Mindezt olyan szépérzékkel, amivel csakis három nő rendelkezhet, sőt, egy negyedik keze munkája is benne van, mert Kálmán Tünde tervezte.

A tartalomjegyzék lineárisan az ókori Pannónia, középkori Magyarország, török hódoltság, a török kiűzése, reformkor, 1848/49, emancipáció és asszimiláció kora, első világháború és forradalmak, a két világháború közötti időszak, soá, a felszabadulástól a rendszerváltozásig szakaszokat érintve halad. Az elcsatolt országrészek zsidósága például önálló fejezetcím. A trianoni béke következtében az országtól elcsatolt területeken élő milliók mellett több százezer magyar zsidó sem a szülőföldjét jelentő Magyarországhoz tartozott már. Ausztria, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia fennhatósága alá kerültek, kétszeres kisebbségi létbe. Például Erdély zömében magyar nyelvű, asszimilált zsidósága három egymástól eltérő politikai identitásválasztás köré szerveződött: a magyarságukat őrzők az Országos Magyar Párthoz kötődtek. A román asszimilálódást szorgalmazó Román Zsidók Szövetsége Erdélyben csekély befolyást szerzett. Ennél jóval erősebb volt az önálló zsidó nemzeti tudatot építő cionizmus. A cionizmus ottani és akkori fölerősödését a román szélsőjobboldal magyar- és zsidóellenessége hívta életre, ami a magyar zsidókra célpontként tekintett. 1918-ban – önvédelmi reflex? – megalakult az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség. Lapjuk az Új Kelet. 1940 szeptemberében, a második bécsi döntés után, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, az ekkor már Temesvárra települt, 1920 óta megjelenő napilapot – természetesen – a hatóságok betiltották. Azért természetesen, mert már 1938 tavaszán megindult az antiszemita törvénykezés.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!