hetilap

Nem csak nálunk probléma, hogy a választások idején szinte a semmiből óriási összegek kerülnek elő, ame­lyek aztán erősen meghatározzák a pártok kampányteljesítményét és magát a választási eredményt is. Még inkább így van ez az Egyesült Államokban, ahol ugyancsak igaz a régi mondás, hogy pénz beszél, kutya ugat. Annyi különbséggel, hogy a tengerentúlon ez sokkal inkább átlátható, követhető módon történik.

Ez tette lehetővé Lawrence Lessig jogászprofesszornak – aki egyébként a kiberjogok élharcosa és ultraliberális nézeteket vall –, hogy felvázolja a nem túl biztató képet az amerikai demokrácia állapotáról, és arról, hogy a nagyvállalatok és a pénz miként veszi át az irányítást a politika fölött. Illúziók már régóta nem övezik ezt a területet, mindenki tudja, hogy az nyer, akinek van elég forrása arra, hogy bedolgozza magát a köztudatba, vagy meg tudja fizetni a lobbistákat, akik a választásokon kívül is képviselik az érdekeit. Lessig azonban még tovább ment: megnézte, hogy honnan származik a pénz, és mennyire egyenlőtlen is valójában a hatalmi pozíciókért folytatott küzdelem.

A jogászprofesszor hangsúlyozza: csak azoknak van esélyük politikai hivatalhoz jutni, akik anyagi támogatásban részesülnek – ezért erről az összesen 144 ezer támogatót figyelembe véve a népesség mindössze 0,05 százaléka dönt. A megválasztott politikusok azután hivatalukba lépve törvényszerűen támogatóik érdekeit igyekeznek megvalósítani. Ráadásul a választási kampányban elköltött pénzek 60 százalékát mindössze 132 ember dobta össze, ezért Lessig szerint valójában ők döntenek a politikusok és az ország sorsáról. Ez a lakosság 0,000042 százaléka

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek