hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Magyar hős vagy ruszki ördög?
Egy baranyai srác szimbolikus tragédiája

2014. 01. 11.
Steinmetz Miklós hősi halált halt Magyarországon. Tragédiáját évtizedeken át példaként említették hazánkban, iskolák, intézetek, no és természetesen szocialista brigádok vették fel nevét. Napjainkra feledésbe merült, neve már annyira sem ismert, mint sorstársáé, Osztyapenkóé, aki annak köszönheti fennmaradását a köztudatban, hogy a Budaörsi úton álló szobra hajdanán tájékozódási, találkozási pontja volt az utazóknak.

Steinmetz Miklós 1913. október 4-én született Pécsen, és már elég korán találkozott az élet tragédiájával. Édesapja a MÁV-nál dolgozott magas beosztásban, az 1919-es a forradalom idején a város egyik meghatározó személyiségévé lépett elő. A szerb csapatok – Baranyát megszállva – 1919. november 14-én vonultak be a városba. A megszállt Pécs polgármestere a honvédség ütőerőit még hadügyminiszterként lefegyverző, katonát látni sem akaró Linder Béla lett. A szerbek 1921. augusztus 14-én kikiáltották a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot az általuk ellenőrzött területen, melyet még a trianoni szerződés sem ítélt meg számukra. Az új „ország” csak nyolc napon át létezett, augusztus 22-én elvonultak a csapatok, és akik velük kollaboráltak, elmenekültek.

A kommün alatti tevékenységet még elnézte a Horthy nevével fém­jelzett rezsim – hiszen a honvédség meghatározó személyei a Vörös Hadsereggel harcoltak, amikor csak ez a lehetőség maradt a haza védelmére –, azt viszont megbocsájthatatlan bűnnek tartották a nemzetiek, ha a megszálló szerbek mellé állt valaki. Ezért az apa szerepvállalása miatt a Stein­metz család menekülni kényszerült. Első állomásuk Németország, majd Dél-Amerika, hogy utána, 1932-ben Szovjet-Oroszországban találják meg lakhelyüket.

Miklós mindhárom ország (német, spanyol, orosz) nyelveit elsajátította, így aztán szüksége volt rá a nemzetközi szocializmusnak is. A fiatalember egykor „önként jelentkezett” a spanyol nép fasiszták elleni harcára, és a polgárháborúban mint tolmács ismerte meg a szovjet tanácsadó Malinovszkij marsallt. Mivel a sztálini vezetés számára később mindenki megbízhatatlanná vált, aki korábban Spanyolországban harcolt – hiszen ott „beszervezhette” az ellenség –, Steinmetz sok elvtársával háttérbe szorult, és távol Moszkvától építette a szocializmust. Amikor 1941. június 22-én megindult a német támadás (egyesek szerint megelőző csapás) a szovjetek ellen, Steinmetz önként jelentkezik katonának. Aztán a Vörös Hadsereg támadása eléri a magyar határt, és Steinmetz századosra szükség van: oroszul, németül, magyarul is beszél. Miután elfogadták jelentkezését, felveszi a kapcsolatot Malinovszkijjal, decemberben átlépi a magyar határt és a hó végén jelentkezik Malinovszkij törzsénél.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!