Azt állítják legfrissebb, Társadalmi riport című kötetük elején, hogy Magyarország sokadik, rendszerváltás utáni kitörési-felzárkózási kísérlete is kudarcba fulladt. Ezt ma már ilyen kategorikusan ki lehet jelenteni?
– A legutóbbi kötetünk fókuszában az állt, hogy mi lehet az oka annak, hogy Magyarország, amely a rendszerváltás kezdeti időszakában a közép-kelet-európai régió országai közt éllovasnak számított, mára sereghajtóvá vált. Erre próbáltunk Tóth István György kollegámmal magyarázatot keresni, és ennek kapcsán hosszabb távú társadalomfejlődési perspektívákat is vizsgálni. Magyarországon az elmúlt 50-60 év modernizációs kísérletei lényegében kudarcba fulladtak. Ebben szerepet játszottak több évszázados történelmi tényezők is, de ennél sokkal jelentősebbnek tartjuk azt, hogy maga a rendszerváltás eleve egy olyan békés átmenet volt, amelyben az irányító szerepet betöltő értelmiség megkötött bizonyos fajta kompromisszumokat, melyeknek árát ma kell megfizetnünk.
Milyen kompromisszumokra gondol?
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2013. 06. 14. (XVII/24)
