Azt állítják legfrissebb, Társadalmi riport című kötetük elején, hogy Magyarország sokadik, rendszerváltás utáni kitörési-felzárkózási kísérlete is kudarcba fulladt. Ezt ma már ilyen kategorikusan ki lehet jelenteni?
– A legutóbbi kötetünk fókuszában az állt, hogy mi lehet az oka annak, hogy Magyarország, amely a rendszerváltás kezdeti időszakában a közép-kelet-európai régió országai közt éllovasnak számított, mára sereghajtóvá vált. Erre próbáltunk Tóth István György kollegámmal magyarázatot keresni, és ennek kapcsán hosszabb távú társadalomfejlődési perspektívákat is vizsgálni. Magyarországon az elmúlt 50-60 év modernizációs kísérletei lényegében kudarcba fulladtak. Ebben szerepet játszottak több évszázados történelmi tényezők is, de ennél sokkal jelentősebbnek tartjuk azt, hogy maga a rendszerváltás eleve egy olyan békés átmenet volt, amelyben az irányító szerepet betöltő értelmiség megkötött bizonyos fajta kompromisszumokat, melyeknek árát ma kell megfizetnünk.
Milyen kompromisszumokra gondol?
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2013. 06. 14. (XVII/24)
