hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Magzati sejtek újratöltve
Oltóanyagokhoz is használnak abortuszból származó sejtvonalakat

2013. 04. 04.
Nem csak élelmiszerek és kozmetikai termékek előállításához használnak abortált magzatokból származó sejtvonalakat a fejlesztő cégek. A Magyarországon is forgalomban lévő védőoltások közül többet is ezzel a technológiával állítottak elő – hívta fel figyelmünket múlt heti cikkünk kapcsán egy gyógyszerkutatásban dolgozó olvasónk. Szántai-Kis Csaba szerint a téma etikai vonatkozásai legalább annyira érdekesek, mint maga a tudományos teljesítmény.

Múlt heti cikkünkben arról írtunk, hogy Szabó Marcel zöldombudsman vizs­gálatot indított az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszer-ipari felhasználásával kapcsolatban. Bár szó sincs arról, hogy az abortált embriók (pontosabban magzatok – ugyanis a terhességmegszakítások a 8. hét után következtek be) bizonyos sejtjei belekerülnének ezekbe a termékekbe, a szóban forgó technológia mégis bőven vet fel etikai és fogyasztóvédelmi kérdéseket. A módszer lényege, hogy az abortált magzatokból kinyert sejteket halhatatlanná teszik és tovább szaporítják, majd ezt a sejtvonalat egyfajta fehérjegyárként használva olyan receptorokat állítanak elő, amelyeken az élelmiszeriparban kifejlesztett molekulákat tesztelik (például, hogy mennyire intenzív ízhatást fognak kiváltani a fogyasztókban). A kozmetikai termékek esetében pedig az emberi bőr „fiatalságáért” felelős kollagént is termeltetnek az ilyen sejtvonalakon keresztül.

Egy olvasónk, a gyógyszerkutatóként dolgozó Szántai-Kis Csaba a cikk megjelenését követően arra hívta fel a figyelmünket, hogy az általunk említett sejtvonalon túl (HEK293) legalább húsz olyan sejtvonalat használnak a tudományos világban, amelyek abortált magzatokból származnak (az embrionális őssejtvonalakat nem számítva, amelyekből több mint 200 létezik, és amelyeknél az embrió célzott elpusztítása többnyire a technológia része). Ezeket védőoltások előállításához is használják. Például a Magyarországon is forgalomban lévő, Priorix nevű, rubeola elleni oltás egy MRC-5 nevű sejttenyészetben szaporított, gyengített rubeóla-vírustörzset tartalmaz. Ezt a technológiát használják a hepatitis A és a bárány­himlő elleni – Európában kapható – oltásoknál is. A sejtvonalak előállításánál – a rendelkezésre álló információk alapján – a magzat abortálása nem tudományos célból történt, hanem az anya döntése nyomán, vagy egészségügyi okokból.

A kutató arra is felhívta a figyelmünket, hogy a Vatikán 2005-ben, XVI. Benedek pápa idején tudományos és etikai alapon készített állásfoglalást adott ki a témában. A dokumentum egy amerikai katolikus közösség vezetőjének levelére született válasz, aki azt kérdezte, hogy a pápa szerint megtagadható-e a kötelező gyermekoltás, amennyiben az oltóanyag előállítása abortumokhoz köthető. 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!