Megrázó adatokat olvashatunk a dokumentumkötetben. Hogyan keletkeztek ezek az akták? Hogyan emlékeznek a magyarokra az egykori megszállt térségben?
Andrej Artyizov: – 1942-ben, ,43-ban, ,44-ben speciális bizottságokat hoztak létre a háborús bűncselekmények kivizsgálására, amelyek leutaztak a helyszínre, és jegyzőkönyvekbe foglalták az eseményeket, meghallgatták a helyi lakosokat. Ezek nem nemzetiségi alapon listázták a háborús bűnelkövetőket, mindenkit megszállónak tituláltak. Sok esetben annyi volt például feltüntetve, hogy „náci német”, de aztán a behatóbb vizsgálatok során kiderült, hogy magyar az illető vagy finn. A legfontosabb feladat annak a kiderítése volt, hogy mi történt valójában. Ez pedig fontos, főleg ha egy megszálló hadsereg katonáit úgy küldik egy térségbe, hogy azt állítják nekik: egy gonosz ország ellen vonulnak, ezért úgy viselkedhetnek, ahogy akarnak. Zsidó-bolsevik ország – mondták akkoriban a Szovjetunióról.
Voltak különbségek a megszálló nemzetek között a civilekkel szembeni bánásmód tekintetében?
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »