hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kevesebb munka, több pihenés

2012. 09. 14.
1986 óta folyamatosan csökken a keres és a termel tevékenységre fordított id, és n a szabadon felhasználható idkeret Magyarországon. A f okot a háztáji gazdálkodás eltŐnésének felgyorsulásában látják a kutatók. A diplomásoknak és a fvárosiaknak viszonylag kevesebb időt kell jövedelemszerzésre fordítaniuk, a szinte kizárólagos szórakozást pedig mindenhol a tévézés jelenti.

Napi 7,5 óra munka, 8,5 óra alvás, 4,5 óra szabadidő – ezen belül 2 óra 40 perc aktív tévézés –, a maradék 3,5 órában pedig az egyéb teendők ellátása: 2 óra háztartás, félóra gyerekgondozás, valamint tisztálkodás, étkezés, közlekedés, bevásárlás – nagyjából így modellezhető a magyar átlagemberek napi időbeosztása. A valóság sokkal árnyaltabb, de vannak területek, amelyeknél nincsenek különösebb eltérések: ilyen a napi tévéadag, a 8 óra alvás vagy a 2 óra háztartási munka. Érdemes elmerülni a részletekben is: a lakosság 70 százaléka például nem – vagy nem mindennap – mos fogat, 30 százaléka pedig ugyanilyen ritkán mosakszik. A magyarok háromnegyede nem nagyon olvas szabadidejében, szórakozni szinte nem jár, de kocsmázni is csak 4 százalékuk, ami arra enged következtetni, hogy az egymillió alkoholista hazájában inkább otthon isznak az emberek. Mindez a KSH 2009/2010-es időmérleg-felmérésének nemrég publikált adataiból olvasható ki, melynek során megvizsgálták a 10–74 éves magyar lakosság napi időbeosztását. Nagyjából továbbra is az alvás-munka-evés-tévézés tölti ki az emberek napirendjét, amint arra más kutatás, például egy Median-vizsgálat is rámutatott. A tanulás-önképzést folytatók alacsony aránya (14 százalék) is arra utal, hogy ez leginkább a fő tevékenységként tanulmányokat folytatókra jellemző, az élethosszig tartó tanulás viszont még mindig nem divat a magyar társadalomban.
A KSH illetékese, Grabics Ágnes kérdésünkre elmondta: az adatsorok elemzése még folyamatban van. A tévénézés külön szabadidős kategóriává nőtte ki magát, nemzetközi viszonylatban is nagy időtartama miatt. A KSH adatai meglepően szolidak, feltehetően azért, mert a passzív időt, a „háttérben szóló tévét” itt nem veszik figyelembe. Ma össznépi szinten a tévézés jelenti az elsődleges szórakozási formát. A magyarok meglehetősen zárkózottak és passzívak, a többség nem jár vendégségbe, és nem sportol semmit. Mindez azért is árulkodó, mivel a General Social Survey átfogó kutatása szerint azok az embe­rek, akik boldognak mondják magukat, nagyobb arányban élnek civil közösségi éle­tet, kiterjedtebb baráti kapcsolatrendszerük van, többet sportolnak, többet olvasnak, és lényegesen kevesebbet tévéznek, mint a kevésbé boldogok. Az SE Magatartástudományi Intézetének kutatásai is alátámasztják, hogy a tévézés összefügg a lelki és testi egészséggel: kimutatható, hogy minél boldogtalanabb valaki, annál többet tévézik, és minél többet tévézik, annál boldogtalanabb. Az iskolai végzettség növekedésével csökken a tévézésre fordított idő, és nő az olvasásra, valamint internetezésre (1,5 óra) szánt idő. A tévézés 2000-ben is, most is a szabadidő 57 százalékát vitte el.
A Zacher Gábor toxikológus által emlegetett napi 7 perces gyermeknevelést a kutatás nem látszik igazolni. Két óra tévénézés mellett a gyermekesek napi 116-140 percet töltenek gyermekeik gondozásával, a közös tanulásra átlag 1 órát szán az érintettek közel egynegyede, a kétharmaduk pedig 1,5 órát játékra, mesélésre, elsősorban iskolai végzettségüktől függően. Aktív szabadidőtöltés tekintetében a családok valamivel az átlag fölött vannak, de ezt az átlagot nem nehéz felülmúlni. Legtöbb időt a főfoglalkozású kereső tevékenységre a gyermekes férfiak és nők fordítanak. Ez azonban nagyban függ a végzettségtől is: a diplomások kevesebb időt (alig 7 órát) töltenek a főfoglalkozásukkal, míg a szakmunkások a legtöbbet (7 óra 40 percet), ahogy a jövedelem-kiegészítésre is ők fordítanak több időt. Lakhely alapján a fővárosiak valamivel kevesebb időt töltenek jövedelemszerző munkával, feltehetően a viszonylag magasabb bérek miatt. A KSH szolid munkaidőátlaga összesített adat, a részmunkaidőt is tartalmazza például.
Kocsmába legkevésbé a diplomások járnak, és ők olvasnak leginkább könyveket: napi 16 percet fordítanak erre. A férfitársadalmon belül a diplomás férfiak töltik a legtöbb időt házimunkával (napi 80 perc), ezen belül hagyományos női munkákkal (mosogatás) is, ők a legtöbbet építkezők vagy felújítók, és ők foglalkoznak a legtöbbet gyermekeikkel. 
A társas szabadidőtöltés napi 85 perces kategóriáján belül 44 perc jut az „egyéb családi időtöltés” címszóba tartozó számtalan tevékenységre, melyek között összátlagban napi 2 perc jut az intim együttlétre. A gyerekes családok fokozott terhelését figyelembe véve ez az adat alátámasztani látszik Tóth Olga családkutatásait is, melyek szerint a magyarok házasélete a gyermekek születése után gyakorlatilag megszűnik.
Időmérleg-kutatást eddig három ízben: 1986/87-ben, 2000-ben és 2009/2010-ben végzett a KSH, s az adatok szerint a legnagyobb változást a rendszerváltás hozta a mindennapokba. A 15–74 éves korosztályban a nyolcvanas évek vége óta csökkent a kereső-termelő munkára fordított idő, és félórával nőtt a szabadidő, ezen belül a gyerekekre fordított idő is. A változás fő oka az önellátó mezőgazdasági tevékenység térvesztése: az utóbbi évtizedben 24 százalékról 15 százalékra csökkent a háztájival foglalkozók aránya, munkájuk átlagideje pedig napi 40 percről 20 percre esett vissza.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!