Ivica Dačić szerb belügyminiszter már tavaly nyáron jelezte kollégái Hágában megrendezett találkozóján, hogy Szerbiát támadás fenyegeti az albán és koszovói terroristák részéről. Dačić beszámolt a raškai körzetben megfigyelt terrorista tevékenységekről is, ahol a mai napig a radikális iszlámot képviselő vahabiták jelentenek biztonsági problémát. A szóban forgó területen a rendőrség 15 vahabitát tartóztatott le, akiket terrortámadás tervezése és fegyver, illetve robbanóanyag birtoklása miatt el is ítélt a bíróság. Egy évvel korábban pedig ismert gyülekezőhelyükön, Gornja Maoča településen csapott le rájuk egy nagyszabású művelet keretében hatszáz bosnyák rendőr, és az ország helyzetének megingatásával gyanúsította meg őket. Ez volt a legnagyobb rendőrségi akció az országban az 1992 és 1995 között dúló háború óta. A több tucat előállított között volt a fundamentalista közösség vezetője, Nusret Imamović is. A prédikátor az interneten terjeszti fanatikus tanait, melyben kiemelt szerep jut a dzsihád tanának is.
Mit keresnek a vahabiták a Balkánon?
Egy lapunknak nyilatkozó magyar békefenntartó beszámolója szerint a bosnyák muzulmánok Tito idején mérsékelt szunnitaként élték mindennapjaikat, egészen a balkáni háborúk idejéig, amikor is Alija Izetbegović, Bosznia-Hercegovina első elnöke iszlám harcosokat hívott Boszniába a tartomány megvédésére, az ortodox szerbekkel és a horvát katolikusokkal szemben. Vahabiták százai érkeztek elsősorban Szaúd-Arábia (itt államvallás) és Jemen területéről, hogy szent háborút vívjanak a kereszténységgel. A mudzsahedek vezetésével megalakították az iszlám dandárt, amely a 7. muzulmán hadtest néven harcolt a szerb konfliktusokban. Izetbegović akkor mérsékelt muzulmánként viselkedett a nyugati vezetőkkel folytatott tárgyalások során, mára azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy együttműködött az al-Kaidával, sőt magával Bin Ladennel is tartotta a kapcsolatot.
2012. 01. 27. (XVI/04)
