hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Remeték a Marson
Génmódosított gyarmatosítók a vörös bolygón

2010. 11. 05.
Ray Bradbury regényébe illő megoldással rukkolt elő az amerikai űrügynökség, a NASA, amely a napokban jelentette be, hogy egyirányú „járatokat” indítana a Marsra 2030 körül. Az űrhajósok feladata kolóniák alapítása, tágabb értelemben pedig a minél hosszabb túlélés lenne, mivel soha többet nem térhetnek haza.

Bármilyen hihetetlenül is hangzik, de úgy tűnik, a hír nem kacsa, a több milliárd dollárba kerülő küldetés tervezését a NASA egyik fő tervezőintézete, az Ames Kutatóintézet végzi. Ezt Peter Worden, az Ames igazgatója jelentette be egy hete egy San Franciscó-i konferencián. A kutatóintézet már 600 ezer dollárnyi állami támogatást kapott a küldetés előkészítéséhez, a további pénz egy részét magánadományokból fedeznék.
A NASA több milliárdost – például a Google alapítóját, Larry Page-t – is meg kíván nyerni a Száz Éves Űrhajó nevű projekt, támogatására. Worden beszámolója szerint Larry Page-t nagyon érdekelte a projekt, és megkérdezte, hogy mennyibe is kerülne egy odaút. Mikor meghallotta Wordentől, hogy a NASA 10 milliárd dollárra becsüli a költségeket, Page arról érdeklődött, hogy le lehetne-e vinni ezt az összeget 1-2 milliárd dollárra. „Kicsit még vitatkozunk a költségeken” – ecsetelte a helyzetet Worden.
Az Ames igazgatója arról is beszámolt, hogy egyelőre még nincsenek elképzelései, hogy milyen is lehet egy másik világon élni. „A konzervatívok amiatt aggódnának, hogy elpusztít minket, a liberálisok meg amiatt, hogy mi pusztítjuk el.” „Azt gondolom, hogy nagy lehe­tőségek rejlenek a mesterséges biológiában: ahelyett, hogy olyan környezetet teremtünk, mint amilyen a Földön van, miért ne módosíthatnánk az életet mi magunk… beleértve az emberi genomot, hogy jobban alkalmazkodjon a marsi körülményekhez.”
Ez mellesleg teljesen egybecseng Bradburynek a Marsbéli krónikákban található egyik történetével, amelyben kiderül, hogy a főhős, akit a Földön megvetettek gyenge fizikuma miatt, mégiscsak rendelkezik egy különlegességgel: szkafander nélkül is be tudja lélegezni a marsi levegőt. A valóságban erre persze semmi esély, a marsi atmoszférának csak kevesebb mint egy százaléka oxigén, és több mint kilencven százaléka szén-dioxid. A dolog jó oldala, hogy legalább van atmoszféra, ami a kozmikus sugárzás egy részét megszűri, ráadául a marsi légnyomás elviselhető szinten van, jóval alatta annak az értéknek, amelynél a víz már 37 fokon felforr. A leendő telepesek az atmoszféra mellett sok hatalmas problémával találják majd szembe magukat, ezek közül a legelső maga az odajutás: a Marsra vezető út mintegy kilenc hónapig tart, ehhez kell az űrhajósoknak olyan körülményeket teremteni, amelynek során védettek maradnak a radioaktív sugárzással szemben, ugyanakkor kibírják az összezártságot is.
Ha az utat sikerül túlélni, akkor hatalmas probléma a Mars hőmérséklete, amely a Déli- sark hőmérsékletét idézi: a Mars hőmérséklete elérheti a –140 Celsius-fokot is, miközben a leghidegebb földi hőmérséklet „mindössze” –­90 Celsius-fok volt. Leküzdhetetlen akadálynak tűnik egyelőre a víz hiánya is, bár ebben lehetnek meglepetések. Az elmúlt tíz évben az egymást követő Mars-expedíciók egyre több jelét találták annak, hogy jelenleg is van víz a Marson, legutóbb éppen pár hete jelentették, hogy az egyik Mars-járó valószínűleg vízre bukkant a vörös bolygón. A NASA kutatói által a Journal of Geophysical Research című újságban közzétett tanulmány szerint a Spirit nevű Mars-járó gyakorlatilag elakadt a sárban, amelyet valószínűleg megolvadt hó okozott. A tanulmányt követően a kutatók arra következtetnek, hogy hosszú idővel ezelőtt a Mars mégiscsak lakható lehetett.
A hatalmas akadályok ellenére a washingtoni egyetem kutatói szerint a kolonizáció első fázisa már négy űrhajóssal elkezdhető, és az is könnyedén elképzelhető, hogy a 2030 körülre tervezett Mars-misszión a telepesek nem lesznek teljesen egyedül, hanem humanoid robotok is a segítségükre lesznek. Ez szintén nem a tudományos fantasztikum világába tartozó elképzelés, hanem részben már realitás. A Discovery űrrepülőgép a napokban kezdődő utolsó útján ugyanis magával viszi a Robonaut2 nevű humanoid robotot. A 130 kg-os humanoid robotnak egyelőre csak keze és feje van, a lábat majd később szállítják utána, az űrhajósok azonban már elkezdhetik tesztelni, hogy hogyan tud dolgozni a súlytalanságban. A NASA viszonylag közeli tervei között szerepel egy olyan küldetés, amelynek során egy már lábbal is rendelkező humanoid robotot küldenek a Holdra, ez pedig már gyakorlatilag a Mars-expedíció főpróbájának is tekinthető. A humanoid robot Holdra küldése mellett szólnak az anyagi érvek is, ez ugyanis „csak” 450 millió dollárba kerülne, szemben az emberi küldetések 150 milliárd dollárjával.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!