hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Börtönpszicho
Mi vár a Marian Cozma kivégzésével vádolt Sztojkáékra?

2009. 09. 18.
Van-e rasszizmus a magyar börtönökben? Mi vár a Marian Cozma kivégzésével vádolt Sztojkáékra, és mi a debreceni romagyilkosokra, ha jogerős ítélet küldi őket a fegyházba? Ezekre a kérdésekre általában kész válasza van minden laikusnak, de halljuk a téma szakavatott ismerőit a kijózanító tényekről.

1971 és 1988 között a cigány bűn­el­követőkről - kizárólag rasszjegyek alapján - külön statisztika készült hazánkban, amit 1990-ben egy belügy­minisztériumi rendelet emberi és kisebbségi jogi megfontolásból betiltott. Tíz év sötétben tapogatózás után, 2000 táján aztán két kutatás is készült az elítéltek etnikai megoszlásáról. Huszár László szociológus azokat tekintette cigá­nyoknak, akik annak vallották magukat, így mért 30-33 százalékos roma­jelenlétet a börtönökben. Póczik Szilveszter kriminológus szintén reprezentatív országos felmérést végzett, ő azonban gyakorlatilag ennek dupláját kapta végeredményül. Az eltérés egyik oka, hogy Póczik nem csupán az önbevallásra hagyatkozott, hanem  kiala­kított egy „transzetnikai" kategóriát is, amelybe azok az „átmeneti vagy kettős identitású", többnyire asszimilálódóban lévő megkérdezettek kerültek, akik már nem vallják magukat cigánynak, jóllehet felmenőik romák vagy nagyrészt romák. Akárhogy is számoljuk, becsült társadalmi számarányukhoz (8-9 százalék) képest, a cigány származásúak jelenléte minimum ötszörös a büntetés-végrehajtás intézményeiben.

„Ennek ellenére a magyar börtönökben nincs olyan mértékű etnikai feszültség, és a rivalizáló csoportok közötti villongás sem olyan jel­lemző, mint mondjuk, két-három határral odébb. Ötszáz kilométerre tőlünk délre, Boszni­ában és Herceg­ovinában sokkal élesebben jelentkezik a bosnyák-szerb vagy az ortodox-muzulmán ellentét a büntetés-végrehajtási intézetekben - mondja Fliegauf Gergely börtön­pszichológus. „A magyar börtönökben inkább a kulturális háttér miatt, nem pedig etnikai alapon szerveződő elkülönülést tapasztalunk. Teljesen más módon díszíti fel például a zárkáját egy roma fogvatartott, mint egy magyar. A rasszizmus csak elszigetelten jelentkezik a rabok között, az erre utaló jelek - mondjuk horogkeresztek - inkább a fegyelmileg elkülönítettek zárkáiban lelhetőek fel egy-egy falfirka erejéig" - mondja.

Ivanhoe, a délmagyar.hu börtönbloggere 21 év után szabadult. Mint mondja, ahhoz képest, amilyen cigány-magyar ellentétet idekint tapasztal, a „sitten" szinte nincs is rasszizmus. Ritkán, egy-egy vita hevében elhangzik néha cigányozás és parasztozás, de ezt leszámítva inkább az összetartás és a csapatszellem a jellemző. „Odabent kétféle ember van: jó ember vagy rossz ember, és nem számít, hogy kinek milyen a bőrszíne. Magyarként javarészt cigányok között töltöttem el két évtizedet, és igazából minden azon múlt, hogy mennyire tudunk emberek maradni, mert aki kifordul magából, az bármire képes" - meséli a tíz év kedvezménnyel immár civil életét élő blogger.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!