Éva közgazdász, tíz évvel ezelőtt két évet dolgozott egy amerikai cég budapesti részlegénél, ahol csupa amerikai kolléga vette körül. Azóta magyar cégeknél dolgozik. „Máig abból a két évből élek szakmailag és lelkileg, amit az amerikaiakkal töltöttem. Ott, ha valami nem ment, mindenki azon igyekezett, hogy segítsen nekem. Ha pedig bármit jól csináltam, sorban odajöttek hozzám, és örömmel, elismeréssel gratuláltak! A magyar cégeknél viszont természetes, hogy jól dolgozol, munkamániás vagy, de ha valamit elrontasz, vagy nem megy, akkor lehetetlen helyzetbe kerülsz” – mondja.
Mitől lesz egy alkalmazott elkötelezett? Erre keresi a választ immár kilencedik éve a globális humán-erőforrás-tanácsadással és -kiszervezéssel foglalkozó Hewitt Associates. Felméréseik során a kelet-európai régió tizenegy országában végeznek rendszeresen kutatásokat, legutóbb közel hétszáz vállalat mintegy százhatvanezer dolgozója mondhatta el véleményét munkahelyéről.
„A mai időkben a munkaadók számára kulcskérdéssé válik, hogy miként tudják a saját sorsukért aggódó dolgozóikat motiválni” – mondta el érdeklődésünkre Bakos Réka, a Legjobb Munkahely Felmérés magyarországi vezetője. Hangsúlyozta: manapság a munkaadók is fokozottan rá vannak utalva dolgozóikra, azok megfelelő teljesítményére a saját talpon maradásuk érdekében. A felmérések ugyanis azt igazolják, hogy a megmaradás, a versenyképesség elsődleges feltétele a dolgozók elkötelezettsége – különösen a kulcsfontosságú szakemberek lojalitása –, a hangsúly így a válságos időkben még inkább a bizalomépítésre és az őszinte kommunikációra helyeződik.
„A dolgozói elkötelezettség egyik legfőbb mércéje a felső vezetőkbe vetett bizalom, az, hogy a dolgozók mennyire gondolják úgy, hogy a vezetők jó irányba viszik a vállalatot, megbecsülik őket, őszintén kommunikálnak velük. Mindez krízis idején különösen fontossá válik. Mindenfajta válságmenedzselés a kommunikáció helyreállításával kezdődik, hiszen ennek hiányában egy cég előbb-utóbb összeomlik. A hatékony munkavégzés elengedhetetlen feltétele továbbá a világos munkaköri leírás, a teljesítményarányos elismerés, a folyamatos tehetségmenedzselés is” – fejtette ki Bakos Réka.
A legjobbak
Mindezek után nem meglepő, hogy az idei díjazottakat a vezetők beosztottaikhoz való felelős viszonyulása, illetve a jó munkahelyi kommunikáció emelte ki a többi munkahely sorából. Biztató eredmény, hogy a közép-kelet-európai régió harminc legjobb munkahelye közé idén nyolc magyar is felkerült, szemben a tavalyi néggyel. A nemzetközi rangsort a nagyvállalati kategóriában a törökországi Ceva Logistics vezeti, míg a kis- és középvállalatok között a szintén török Ritz Carlton lett az első. A Microsoft, a Hilti, a DHL, a McDonald’s és a GlaxoSmithKline gyógyszercég a régió legalább három országában került be a Legjobb Munkahelyek közé, így kiemelkedő regionális eredményéért mind az öt vállalat különdíjban részesült.
A GlaxoSmithKline Pharma, a nagyvállalati kategória magyarországi győztese határozottan szeretne fellépni legjobb embereinek megtartása érdekében. A jelenlegi recesszió ugyan megkövetelt a cégtől némi átszervezést, de a nagyobb leépítési hullám korábban egy parlamenti döntés következtében már elérte a vállalatot. Sikerük egyik titka, hogy a dolgozókat rendszeresen tájékoztatják a döntésekről, tervekről, egyben kikérik a véleményüket is. Tehetségmenedzsment-programjukkal a jövő vezetőit, felsővezetőit kívánják kinevelni. A kollégák között kiváló az együttműködés, megbecsülik egymást, nemcsak szakmailag, de emberileg is. A vállalat biztosítja a rugalmas munkaidőt, amit a dolgozók kiemelkedő teljesítményükkel meg is hálálnak. Az emberségesség pedig a GlaxoSmithKline sajátja. A dolgozók rendszeresen végeznek társadalmi munkát alapítványoknak, rászoruló közintézményeknek. Mindezek mellett a cég ki tud tartani évről évre növekedő bérpolitikája mellett is.
A szintén nyertes Mars Magyarország Értékesítő Bt. a dolgozók bevonására helyezi a fő hangsúlyt. Együtt alakítják a jövőképet, a stratégiát.
A termelő vállalatok iparági különdíját elnyerő Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. is a tájékoztatás fontosságát emelte ki. A válság első napjától fogva ugyanis fontosnak tartották az őszinte, korrekt tájékoztatást a kollégák felé, megmutatva egyúttal azt is, hogyan próbál a cégvezetés úrrá lenni a nehézségeken, és ez milyen pluszterheket róhat a dolgozókra.
2009. 07. 24. (XIII/30)
