Amikor 1960-ban, tizenöt évvel a második világháborút követően a Moszad
különleges egysége felderítette és elfogta, majd Argentínából Izraelbe vitte
Adolf Eichmannt, a világ közvéleménye megdöbbent.
A hírhedt SS-tiszt bíróság elé állítása üzenet volt: egyetlen háborús bűnös sem
érezheti biztonságban magát. Az akció épp időben történt. A világégés és a
holokauszt óta eltelt másfél évtized a külső szemlélők és az elkövetők
csoportjaiban tompította a trauma nagyságát, és a Német Szövetségi Köztársaság
törvényhozása is arra készült, hogy a háború alatt elkövetett tettek elévülését
törvényerőre emeli. Ez azzal járt volna, hogy a külföldre (elsősorban az
Egyesült Államokba és Dél-Amerikába) menekült volt nácik zavartalanul
viszszatérhetnek, és esetleg újra irányító pozíciókba kerülhetnek, ha nem is
politikai, de gazdasági és kulturális szinten mindenképpen.
Az Eichmann-per Jeruzsálemben
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2008. 09. 12. (XII/37)
