hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Háború takaréklángon

Amióta véget ért a második csecsen háború, a külföld ritkán értesül arról, hogy kisebb, elszigetelt fegyveres összecsapások azóta is folyamatosan történnek az Oroszországhoz tartozó autonómiában. Az utóbbi hónapokban különösen a többi, muzulmánok lakta észak-kaukázusi köztársaságban – elsősorban Ingusföldön és Dagesztánban – lángolt fel az ellenállás. Alig múlik el nap anélkül, hogy az orosz újságok és hírügynökségek ne számolnának be lövöldözésekről, robbantásoktól, terror- és megtorló akciókról.

A mintegy 700 ezer lakosú Ingusföld (Ingusetia) Csecsenföld és Észak-Oszétia
között terül el. Lakosai etnikailag a csecsenek közeli rokonai, a szovjet
időkben egy köztársaságot alkottak velük. Elnöke Murat Zjazikov, az FSZB
(Szövetségi Biztonsági Szolgálat) volt tábornoka.

A Zjazikov autókonvoja elleni fegyveres támadás csupán egy volt a három nyári
hónap alatt Ingusföldön elkövetett 40 terorrakció közül. Azóta ismeretlenek
gránátvetővel lőtték a nazranyi polgármester házát, megölték az FSZB egyik
alezredesét, Karabulakban tűz alá vették a szövetségi belügyi csapatok táborát,
Malgobekben felgyújtották egy orosz család házát stb. Ugyanebben a Malgobekben
hatósági kihallgatás közben életét vesztette egy harmincéves férfi. Ez
véletlenül kiderült. De hogy terrorelhárítás címén hány békés vagy békétlen
lakost ölnek meg a szövetségi hatóságok és csapatok (amelyeknek létszámát a
köztársaságban tavaly megháromszorozták), többnyire rejtve marad. Ingusföldön,
ahol a két csecsen háború idején béke honolt, ma nap nap után halnak meg emberek
olyan akciókban, amelyek „úgy kezdődnek, hogy valaki visszalőtt”.

„Robbanás fenyeget Ingusföldön” – figyelmeztetett a közelmúltban az RBK Daily
című moszkvai gazdasági napilap. A jelenség mögött számos ok húzódik meg. Ezek
egyike, bár valószínűleg nem a legfontosabb, a köztársaságot sújtó általános
munkanélküliség, a kilátástalan nyomor. Sokan említik az okok között a korábbi
népszerű elnök, a higgadt hazafi, Ruszlan Ausev felváltását Zjazikovval is, akit
a Die Welt „Putyin bábjának” nevez. Az ő nevéhez fűződnek az állítólagos
muzulmán szakadárokkal való tömeges leszámolások. „A helyzetet az teszi
veszélyessé, hogy a szövetségi erők legyilkolnak mindenkit, aki útjukba kerül,
aztán az áldozatokat terroristáknak kiáltják ki” – mondta Julija Latinyina orosz
újságírónő a The Christian Science Monitor című bostoni lap munkatársának. A
Memorial nevű orosz emberi jogi szervezet adatai szerint 2002 és 2006 között
minimum 400 embernek veszett nyoma Ingusföldön. (Ebben nincsenek benne az
Észak-Kaukázusban máig is nagyban dívó menyasszonyrablások áldozatai.) „A
biztonsági erők éjnek idején magánházakba törnek be, és békés embereket
hurcolnak el. A sötétség beállta után az utcákon bárkit megállíthatnak,
megverhetnek, vagy akár meg is ölhetnek anélkül, hogy igazolnák magukat, vagy
hogy közölnék, mivel gyanúsítják az illetőt” – nyilatkozta Uszam Bajszajev, a
Memorial nazranyi aktivistája.



Életkép egy grozniji utcán

Fotó: Reuters

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!