hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kiszolgáltatott polgárok
Interjú Alexa Noémi korrupciókutatóval

Magyarország az Európai Unió tíz legkorruptabb országa közé tartozik – legalábbis a Transparency International korrupciós indexe szerint. A nemzetközi szervezet magyarországi irodájának koordinátora szerint a pártfinanszírozás és a közbeszerzések terén vannak a legnagyobb bajok.

Személyes tapasztalatai csaknem mindenkinek vannak a korrupcióval
kapcsolatban, de vajon rendelkezésre állnak-e részletes elemzések arra
vonatkozóan, hogy mennyire „fertőzött” Magyarország?

– Komplett elemzés nem létezik, eddig csupán résztanulmányok születtek
hazánkkal kapcsolatban – például a Freedom House, illetve az Európa Tanács
számára készülő jelentések keretében. A Transparency International által az
ilyen független jelentésekből összeállított korrupcióérzékelési indexlistán
Magyarország tavaly a 27 tagú Európai Unióban viszonylag hátul, a 18. helyen
állt. Ennél talán érdekesebb, hogy a velünk együtt csatlakozó tíz ország
listáján az ötödikek vagyunk, illetve, hogy a mai EU-tagállamok közül a tíz volt
szocialista ország közül a harmadikak – Észtország és Szlovénia előznek meg
minket. Derűlátásra tehát nincs ok, mert ugyan a régión belül a „középkorruptnál”
valamivel jobb Magyarország eredménye, az Európai Unióra vetítve viszont a
középmezőny legalsó szintjén vagyunk.

A korrupciós index mellett azonban szükség van egy átfogó, részletes tanulmányra
is: az első ilyet mi készítjük a Magyar Tudományos Akadémia szakembereivel
közösen, a Transparency International módszertana alapján. Ennek lényege, hogy
az egyes országok közigazgatási intézményeit, civil és üzleti szféráját egyaránt
„átvilágítják”.

Ez hogyan történik?

– A jogszabályi háttér bemutatásával és az egyes területek szereplőinek a
megkérdezésével. A kutatás során senkit sem nevesítünk, nem állítunk össze
feketelistát. Nem azt szeretnénk feltárni, hogy x vagy y cég melyik pártnak
mennyit osztott vissza, hogy megnyerjen egy bizonyos közbeszerzési pályázatot.
Egy átfogó és reális képet kívánunk felvázolni a magyarországi korrupcióról, és
ajánlásokat fogalmazunk meg annak érdekében, hogy a helyzet javuljon.

Tulajdonképpen milyen negatív hatásai vannak a korrupciónak egy adott
országra nézve?

– Nemcsak az üzleti folyamatokat, de a közszolgáltatásokat is
kiszámíthatatlanná, az állampolgárokat pedig kiszolgáltatottá teszi. Ha a
korrupció erősen beágyazódott, akkor már az állampolgár is tudja, hogy mekkora
összegért mit kaphat, tehát – mondhatnánk – tud érvényesülni, ám a
versenyképesség és az esélyegyenlőség ezzel egyidejűleg erősen csorbul. Ha
sikerülne csökkenteni a korrupciót, akkor egyenlőbb eséllyel jutnánk a
közszolgáltatásokhoz, adóforintjainkat hatékonyabban használná fel az állam.
Ezentúl növekedne a befektetési kedv, így erősödne a gazdaság is.

Az eddig elkészült részelemzések szerint nálunk melyik területen a
legsúlyosabb a helyzet?

– A nagykövetségek és a külföldi kereskedelmi kamarák véleménye szerint a
pártfinanszírozás és a közbeszerzések körül vannak a legnagyobb problémák. Ez
más országok példáját tekintve nem meglepő.

A pártfinanszírozás témája időről időre előkerül az Országgyűlésben, de semmi
nem változik. A rendszerben pedig szinte kódolva van a korrupció, hiszen a
támogatók valamit várnak a pénzükért. Mit lehet tenni?

– A magyarnál jobban működő szabályozást könnyű találni. Nálunk maga a
törvény irreális, hiszen egy képviselőre mindössze egymillió forintot lehet
költeni a választási kampányban. A rendszeren alapvetően az átláthatóság
biztosításával lehet javítani. Nyilvánosságra kellene hozni – egy bizonyos
összeg felett persze – a támogatók nevét és azt, hogy a befolyt összeget a
pártok mire használják. Ezzel követhető lenne, hogy mondjuk a milliós támogatást
nyújtó magánszemély vagy érdekeltsége milyen állami megbízáshoz jutott később.

Az információhoz való hozzáférés egyébként minden területen csökkenti a
korrupciót. Már azzal javulna a helyzet, ha például a cégadatbázisokban
könnyebben lehetne keresni, és nem a cégbíróságon lehetne csak adatokhoz jutni.

Mi a helyzet a közbeszerzésekkel? Számos esetben felmerült a korrupció
gyanúja – az autópálya-építésektől a Gripen-ügyig –, de érdemben semmi nem
történt.

– Vannak országok, ahol feketelisták készülnek, az arra felkerülő cégek
évekig nem pályázhatnak állami feladatokra. Nálunk már az is nagy előrelépésnek
számítana, ha a közbeszerzési kiírásokat rendszeresen ellenőriznék. Nemcsak azt,
hogy mennyiben felelnek meg a jogszabályoknak, hanem hogy szakmailag
korrektek-e, vagy vannak-e bennük „kiskapuk”. Fontos lenne azt is megnézni, hogy
a kiírás tartalmilag mennyire illeszkedik az adott témához, és a nyertes végül
is kivel és milyen minőségben végezteti el a munkát, illetve hogy az elvégzett
munka mennyiben tér el az eredeti feladatkiírástól.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!