hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Orwellt már túlhaladtuk
Interjú Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal

2005. 08. 30.
A terrorizmus elleni küzdelem címszó alatt ma mindent el lehet adni – állítja lapunknak adott interjújában az adatvédelmi ombudsman, aki arra a belügyminisztériumi elképzelésre reagált, hogy egységes rendszerbe kellene foglalni a hazai térfigyelő kamerahálózatokat. Péterfalvi Attila szerint Magyarországot nem fenyegeti terrorveszély, így indokolatlan lenne bármiféle jogkorlátozást bevezetni. A beszélgetésben a biztos kifejtette: örült volna annak, ha a parlament megszavaz egy politikai marketingről szóló törvényt. 



Péterfalvi Attila: Nem lehet az emberek félelmét kihasználni Fotó: Somorjai L.

– Legutóbb a Belügyminisztérium azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy egységes rendszerbe kellene foglalni a hazai térfigyelő kamerahálózatokat. Mindez azt jelenti, hogy egy központból lehetne nyomon követni: mi történik Budapest és a nagyobb vidéki városok utcáin, terein? 

– Úgy vélem, hogy az ilyen jelleg? intézkedések nem az állampolgárok érdekeit szolgálják, hanem valamiféle pótcselekvések. Sajnos, nem igazán tudatosult az emberekben, hogy ilyen jelleg? adatkezelésekkel – vagyis, amikor rögzítik és bizonyos ideig tárolják a róluk készített képeket – egy alkotmányos alapjogukat korlátozzák. 

– Az emberek nagy többségét azonban nem zavarják a köztéri kamerák. 

– Egy alkotmányos alapjog korlátozása viszont nem azon múlik, hogy néhány embert zavar-e vagy éppen ellenkezőleg. A társadalom egy jelentős részét az sem bántaná, ha visszaállítanák a halálbüntetést, vagy lehetővé tennék az aktív eutanáziát. 

– Több szakértő szerint azonban biztonsági okokból, a terrorizmus elleni küzdelem részeként kellene bekamerázni az utcákat. Egyesek még azt is megkockáztatják, hogy ebben az esetben az élethez való jog konkurál a személyes adatok védelméhez fűződő joggal. 

– A köztársasági elnök ünnepi beszédében éppen erre célzott, amikor azt mondta, hogy könny? az emberek biztonságigényére, a bennük rejlő félelemre alapozva elfogadtatni a szabadságjogok korlátozását. Sajnos, a terrorizmus elleni küzdelem címszó alatt ma mindent el lehet adni. A titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár rendszeresen erősítgeti, hogy hazánk továbbra sem a terroristák célpontja, így botorság az élethez való jogot más alapjog fölé emelni. A londoni merénylet kapcsán meg kell állapítanunk azt a sajnálatos tényt, hogy a kamerák nem képesek megakadályozni a terrorcselekményeket. Elfogadhatatlannak tartom azt az álláspontot, hogy a térfigyelő rendszer a terror elleni küzdelem elkerülhetetlen eszköze lenne. De nézzük csak a viszkis esetét. Melyik rablást akadályozta meg a banki kamera? 

– Nem gondolja, hogy az adatvédők szélmalomharcot vívnak, amikor szembemennek a csúcstechnológiával? Például olyan biometrikus azonosítók használata válik gyakorlattá, amit eddig csak a tudományos-fantasztikus könyvekből és filmekből ismerhettünk. 

– Az adatvédelemnek ma két fő kihívással kell szembenéznie: a csúcstechnológiával és a terrorizmus elleni küzdelem jelszava alatt elkövetett jogsértésekkel. Valóban Don Quijote-i küzdelemnek tűnhet a miénk, hiszen sok esetben csupán annyit tudunk tenni, hogy késleltetjük a csúcstechnológiával felszerelt rendszerek elterjedését; illetve megakadályozhatjuk azt, hogy illetéktelenek hozzájussanak az adatokhoz. Ami pedig a terrorizmus elleni védekezést illeti: érthetetlen számomra, hogy Magyarországon – nyugati példákra hivatkozva – miért mindjárt a legnagyobb jogkorlátozást akarják bevezetni. A magyar belügyi illetékesek a bűnmegelőzés kapcsán előszeretettel hivatkoznak Londonra, ahol az egész várost bekamerázták, de az angol fővárosban elképzelhetetlen lenne – ami nálunk például minden nagyobb követség előtt gyakorlat –, hogy egy rendőr csak úgy igazoltatgasson. Nem értem, hogy a rendőrök mit kezdenek azzal a rengeteg adattal? 

– A hazai állatorvoslásban már elterjedt az a gyakorlat, hogy a házi kedvencek bőre alá microchipet ültetnek, amely különböző információkat tartalmaz az állatról… 

– Én nem engedtem meg, hogy a kutyámba ilyen műszert ültessenek. De tudjuk, hogy ez is üzlet. 

– Az Egyesült Államokban azonban emberek is kérhetik, hogy a bőrük alá ilyen microchipet ültessenek. 

– Egyelőre inkább csak súlyos betegek esetében használják ezt a megoldást, de igazolványokba már előszeretettel használnak ilyen microchipeket. Ahogy a technikai fejlődés mértékét figyelem, a személyi igazolványokat akár éveken belül felválthatják a bőr alá ültethető chipek. Ebben a Mátrix-világban bárki könnyen beazonosíthatóvá válik. Egyébként ettől a rendszertől nem is vagyunk olyan távol, hiszen például bárkit pontosan lokalizálni lehet a mobiltelefonja alapján. A napokban utazom Berlinbe egy adatvédő konferenciára, amelyen igen különös témát járunk majd körbe. Arra keresünk választ, hogy különböző cégeknek megengedhető-e olyan szoftver alkalmazása, amely egy telefonbeszélgetés alkalmával szerzett hangminta alapján bárkiről személyiségprofilt készít. Magyarán ez a program nemcsak azonosítja a beszélő hangját, hanem az alapján megállapítja annak főbb személyiségjegyeit is. Tehát, ha valaki álláshirdetésre jelentkezik, akkor a telefonkezelővel folytatott beszélgetése alapján eldöntik, hogy a munkavállaló milyen ember. Gyakorlatilag ez a grafológiának egy verbális változata. Lehet, hogy már egy orwelli világon is túljutottunk, csak még nem konstatáltuk?

– Hamarosan megkezdődik a választási kampány, amelyben politikai pártok különböző adatbázisok alapján próbálják megszólítani a választóikat. Az állampolgároknak nincs arra joguk, hogy ezekről a listákról lekerüljenek? 

– Nagyon örültem volna, ha a parlament megszavaz egy politikai marketingről szóló törvényt, amellyel számos kérdést rendezni lehetett volna. Egyetértek azzal a törekvéssel, hogy az állampolgárok kitilthassák postaládáikból a különböző kereskedelmi hálózatok reklámkiadványait. Ugyanilyen elven normálisnak tartanám azt is, hogy a politikai marketinget is kitiltsam az életemből. Miért kell nekem tudomásul venni, hogy a politika bemászhat még a hálószobámba is? Hadd kezelje az állampolgár azonosan a jogi megoldás szintjén a mosóporokat és a politikusokat, ha nincs arra szüksége, hogy elárasszák névre szóló propagandakiadványaikkal. 

– Monostori Lajosné, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke augusztus 20-a alkalmából kitüntetést vett át, azonban az általa vezetett intézményről semmit sem tudni. A Kehi jelentései nyilvánosak vagy titkosak? 

– Elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a Kehi jelentései gyakorlatilag titkosak. A törvény szerint ennek az intézménynek minden vizsgálatának nyilvánosnak kellene lennie. Úgy gondolom, hogy külső ellenőrző szerv. 

– Mégis egy kormányrendeletre hivatkozva a hivatal vezetése azt állítja, hogy a kormány belső ellenőrző szerve. A Kehi egy egyre ellenőrizhetetlenebb szervezet, amelynek jogai évről évre csak bővülnek. Pedig a közpénzeken kívül az uniós pénzek ellenőrzése is hozzájuk tartozik.

– Nagyon bízom abban, hogy az uniós pénzek átláthatósága és a – januárban életbe lépő – az elektronikus információszabadságról szóló törvény arra készteti a jogalkotót, hogy ezt a kormányrendeletet írja felül. Ennek értelmében pedig hozzanak létre egy honlapot, és tegyék fel – az Állami Számvevőszékhez hasonlóan – az összes jelentést. 

Szolgálatban a csúcstechnológia

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!