A mai egyetemisták átlagéletkora huszonöt év. Az elkövetkező évtizedekben dől el, hogy a késleltetett gyermekvállalásból tartós gyermektelenség lesz-e
2020-ra tragikus állapotba kerül az ország demográfiailag. A statisztikákkal foglalkozó szakemberek feladata a figyelemfelkeltés, a felelősség viszont a mindenkori politikáé – mondta el megnyitó beszédében Vizy E. Szilveszter, az MTA elnöke a Népesedés és család címet viselő konferencián, amelyet a héten rendeztek a KSH Népességtudományi Intézete (NTI) fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából.
Mellár Tamás, a KSH elnöke szerint húsz-harminc év óta tapasztalható jelenség, hogy a gazdasági fejlődés elkerülhetetlenül beleütközött a demográfiai akadályokba. Mind kevesebb foglalkoztatottra mind több időskorú eltartott jut. A tartósan öregedő fejlett világ számára egyre sürgetőbb
cél a gazdasági-társadalmi egyensúly helyreállítása. Viszont gazdasági képtelenség a jóléti társadalmaknak megfelelő nyugdíjrendszert úgy kialakítani, hogy közben biztosítható legyen a gazdaság dinamikus növekedése is. 1962–63-ban, a világháborút követő baby-boom után az egy magyar nőre jutó 1,9-es termékenységi arányszámmal Európában a legutolsóknak számítottunk, a jelenlegi 1,3-as adattal viszont a mai középmezőnybe tartozunk. Kulcskérdés a társadalom "fiatalítása", amire a családalapítási, gyerekvállalási kedv növekedése és a bevándorlás megélénkülése jelentheti a – még mindenhol kidolgozásra váró – megoldást.
Hajlandóság vagy halogatás
2003. 10. 17. (VII/42)
