hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A párizsi vagány ma másképp beszél
Barikádharcosból politikus

2002. 12. 02.
Daniel Cohn-Bendit, az 1968-as párizsi diáklázadás emblematikus figurája Budapesten járt a Közép-Európai Egyetem (CEU) Zöld Akadémiájának meghívására. A sűr? program több személyes találkozást, sajtótájékoztatót és nyilvános előadást foglalt magában. A francia születésű, Németországban élő egykori újságíró a nyolcvanas évek elejétől a Zöld Párt tagja, Joschka Fi-scher támogatója, jelenleg az Európai Parlament képviselője. (Útközben egy tekintélyelvet elutasító bölcsődében volt nevelő, dolgozott könyvtárban, alapított folyóiratot, és több könyvben is megjelentek írásai francia és német nyelven.) Cohn-Bendit előadása nagy érdeklődés mellett, a magyar rendszerváltás értelmiségi körének részvételével zajlott, köztük volt Demszky Gábor főpolgármester, Halmai Gábor ismert alkotmányjogász, Tamás Gáspár Miklós, és még sokan mások. A Hetek az egykori lázadó és a mai politikus énje között feszülő esetleges ellentmondásokról kérdezte.



Daniel Cohn-Bendit. Változnak az idők Fotó: MTI

– Ön, aki egykor a barikádon harcolt egy rendszer elnyomása ellen, most az Európai Parlament tagjaként mit gondol azokról a fiatalokról, akik Európa-szerte tüntetnek, ahol megjelenik például az EU tárgyalóbizottsága?

– Azokat, akik ma a globa-lizmus ellen harcolnak, az mozgatja, hogy a globalizmus a mai formájában igazságtalan, és ebben igazuk van. A kérdés ezek után az, hogyan lehet megváltoztatni ezt a globalizációt, valójában ez a politikai vita tárgya. Véleményem szerint a változtatásra csak akkor lehet mód, ha a javaslatok a reformálásra egy politikai egységtől érkeznek, például az Európai Uniótól. Szükség van arra, hogy szabályozni lehessen a glo-balizációt, de egymagában erre senkinek nem lesz ereje.

– Az unió tárgyalásainak színhelyén történő demonstrációk nem azt jelzik, hogy a fiatalok nem támogatják Európa egységesítési törekvéseit?

– Nem, Spanyolországban, Belgiumban vagy Olaszországban a fiatalok demonstrálása azt jelzi, hogy reformokra van szükség, ők nem Európa ellen tüntetnek, hanem egy másfajta Európáért. Másfajta politikát szeretnének megvalósítani Európában.

– Ön egyetért velük?

– Bizonyos pontokon igen, más tekintetben esetleg nem. Maga a mozgalom is meglehetősen megosztott. Nem csak egyetlen javaslat létezik a változtatásokat illetően. Vannak, akik az adókkal kapcsolatban tesznek felvetéseket, ami alapjában nem változtatja meg a globalizációt, nem jelent önmagában megoldást.

– Mit gondol arról, amikor egykori lázadók egyszerre csak a magaspolitikában találják magukat? Ez egy normális folyamat?

– Nincs olyan, hogy normális. Mindenesetre érdekes, hogy például egy olyan "forradalmár", mint amilyen Joschka Fischer volt hajdan, Németország egyik legnépszerűbb politikusává nője ki magát. A 68-as forradalmi generáció legtöbb tagja azonban ma inkább egyetemi oktató vagy író. Vagy az talán normális, idézőjelben természetesen, hogy egy író köztársasági elnök lesz, mint Havel? Vagy akár az, hogy Lula, egy volt baloldali, Brazília elnöke lehet? Minden előfordulhat! Forradalom zajlik a társadalomban is. Itt már azt kell nézni, hogy milyen politikát folytatnak, mit tesznek, igazságos vagy igazságtalan-e a tevékenységük.

– Akkor forradalmárokból is válhat egyszer? politikus?

– Senki sem egyszer? politikus! Ilyesmi nem létezik! Mint ahogy az sem, hogy valaki teljes mértékben megmaradjon a fiatalkori elképzelései mellett. Maga talán ma is úgy gondolkodik, mint húsz évvel ezelőtt? 

– Nem mondhatnám.

– Na ugye, és meglátja, tizenöt év múlva megint más elképzelései lesznek. Csak az idióták nem változnak soha! Előfordul az is, hogy valaki a szöges ellentétét gondolja annak, amit korábban, ilyen emberek is vannak. 

A mi esetünkben esetleg azt tudom elmondani, hogy egyfajta hűség jellemző az elképzeléseinkhez a változások mellett.

– Most, hogy részt vesz az Európai Parlament munkájában, nem tart attól, hogy ez a szervezet is egyfajta "toleráns diktatúrának" nevezett elnyomást gyakorol majd, ami ellen 68-ban Ön is lázadt?

– Európa része a problémának, de még inkább része a megoldásnak azokban a kérdésekben, amelyeket a nemzetek külön-külön nem tudnak megoldani. Ugyanakkor a nacionalizmus háborút jelent egymással, míg Európa a békét jelenti. Fontos a nemzeti szuverenitás, de az unión belül olyan országok tudnak együtt létezni, amelyek számára ez más körülmények között nem lenne elképzelhető. 

– Nem tart attól, hogy Európa birodalommá válik?

– A birodalmakra az a jellemző, hogy egy ország vezetése alá rendeli a többieket. Ilyen volt ez az Osztrák–

Magyar Monarchiában is. Vannak persze ma is erősebb országok Európában, de ez unió nélkül is így lenne. Az unió éppen azt a célt szolgálja, hogy korlátok között tartsa az erősebbeket, és ez éppen az ellentéte egy birodalmi felfogásnak. Nem lehet akárhogy bánni majd egymással, ez pedig a különböző országok társadalmára is jó hatással lesz.

– Miért hisz ilyen erősen az európai egység gondolatában, miért bízik benne ennyire?

– Mert idealista vagyok, ahogy 68-ban is idealisták voltunk. Ha már a változásokról kérdezett, nos ebben nem változtam. Idealista maradtam.


Idealisták évadja

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!