hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Végképp leszakad az iszlám világ?
Arab szakértők vészjelzései

2002. 08. 18.
Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDO) megbízásából arab szakértők elemezték az arab világ gazdasági és szociális helyzetét. Most közzétett jelentésük az első átfogó, hivatalos értékelés, ami erről valaha is nyilvánosságra került. A szerzők – köztük olyan tekintélyes személyiségek, mint Makszud, az Arab Liga volt ENSZ-nagykövete, Georges Corm volt libanoni pénzügyminiszter vagy Rima Khalaf, Jordánia korábbi tervezésügyi minisztere – kissé száraz technokrata nyelven fogalmazták megállapításaikat. Általában óvakodtak név szerint megnevezni arab politikusokat, kormányokat vagy elmarasztalni akár pusztán egyes országokat is, ám három igen lényeges következtetés kimondva-kimondatlanul benne van a jelentésben, illetve önként adódik belőle: az egész arab világot az a veszély fenyegeti, hogy végképp leszakad az általános fejlődéstől; tehát korántsem Izrael vagy általában a Nyugat és Amerika az arabok bajainak az oka; ennél fogva az iszlámizmus, az iszlám fundamentalizmus a bajokat csak súlyosbíthatja.



Vékonypénz? vásárlók egy jordániai bolhapiacon. Ide nem jut az olajdollárokból Fotó: Reuters

A szakértői jelentés summázata: az arab országok kormányzatai rosszak, népeik pedig nem sokat tesznek helyzetük javításáért. Az Arab Liga huszonkét tagországa ugyan jelentős előrehaladást ért el az utóbbi évszázadban, különösen a közoktatás és az egészségügy terén, ám egészében véve az arab világ még mindig sereghajtónak számít világviszonylatban, sőt részben még a szegény és elmaradott Fekete-Afrikához képest is, ami a gazdasági és polgári szabadságjogokat, a nők részvételét a termelésben és a közéletben, valamint az új ismeretek elsajátítását illeti.

Az Arab Human Development Report cím alatt publikált jelentés nem szépíti a valóságot: a 380 milliós lakosságú arab világ bruttó belföldi terméke együttvéve 531 milliárd dollárt tett ki 1999-ben, ami nagyságrendileg körülbelül egy közepes nagyságú európai országénak felel meg (Spanyolországé például 595 milliárdra rúgott abban az évben). Az egy főre számított gazdasági növekedés közel húsz év óta mindöszsze évi fél százalékos, és 1980 óta még csökken is. Márpedig az Arab Liga országaiban a lakosság 38 százaléka tizenöt évesnél fiatalabb (ez az arány jóval meghaladja a világátlagot), ezért is sürgetően szükséges a gazdasági növekedés jelentős meggyorsítása. Ha a mai tempóban mennek tovább a dolgok, akkor száznegyven évbe telik majd, mire megkétszereződik az egy főre jutó jövedelem az arab világban, holott a világ más régióiban – így Ázsiában és még Latin-Amerikában is – tíz év kell csak ilyen mérv? fejlődéshez. Az arabok húsz százalékának még mindig alig napi kétdollárnyi a jövedelme (amihez hozzá kell tenni: a palesztinoké magasan felülmúlja ezt). 

Nem az a baj, hogy az arab országoknak nincsenek gazdasági erőforrásaik, hanem az, hogy a meglévőket nem hasznosítják kellően, és nem fejlesztik. Az arab világ túlzott mértékben függ a "fekete aranytól": exportja 70 százalékát még mindig a kőolaj képezi. Ám az arab kőolajkivitel még az olajárak alacsony szintje idejében is csak másfél százalékkal nőtt, miközben a globális export 6,5 százalékkal emelkedett. Az olajból származó bevételek jelentős részét az arab világon kívül fektetik be, így hát bármennyire fontos szerepet tölt is be a "petrodollár" a világgazdaságban, az arab országok mindinkább elszakadnak a globalizálódó világ pénzáramlataitól. A világ határokon átáramló direkt beruházásaiból mindössze 1 százaléknyit voltak képesek magukhoz vonzani, és még ez az arány is csökken. Gyorsan hanyatlik a munkatermelékenység is: 1960-ban még az észak-amerikai szint 32 százalékát érte el, 1990-ben annak 19 százaléka volt már csak. A kutatási és fejlesztési beruházások az arab országokban a világátlag egyhetedét érik csak el, az internet elterjedtsége tekintetében még a Szaharától délre fekvő, mindig is igen szegény országok szerény színvonalától is elmaradnak. És az elöl említett eredmények ellenére, még mindig hatvanötmillió a felnőtt analfabéták száma, miközben tízmillió arab gyerek nem járhat iskolába. A világon évente háromszáz könyvet fordítanak arabra, ez mintegy ötöde annak, ami például Görögországban idegen nyelvekről görög fordításban megjelenik.

Az arab szakértők jelentése, amely – mint a Neue Zürcher Zeitung rámutat – vádiratnak is beillik az arab uralkodók és politikusok százai ellen, az emberi jogok és a hatékony kormányzat nyugati értékrendjének a megvalósítását sürgeti, a liberális demokráciát, a magángazdaság fejlesztését, a nyitottságot, a modernség és a globalizálódó világ iránt. Elutasítja a hatalom arab birtokosaitól megszokott érveket az arab népek, az arab kultúra sajátosságait, az iszlám követelményeit illetően. A szociális értékek és eszmények újragondolását, a hatalom szerkezetének mélyreható reformját, a népképviselet és önkormányzatiság elvének érvényesítését, a közügyek átláthatóvá tételét ajánlja. Nem az a kormányok dolga, hogy maguk irányítsák a termelést, hanem hogy a hatékonyságról gondoskodjanak. Jogrendre, szabad médiára, a polgári szabadságjogok védelmére van szükség, a nők társadalmi-termelési aktivizálására és szavazati jogára, mindenekelőtt pedig szabad, tisztességes, eredményes és rendszeres választásokra.

Az arab világ ma csak papíron összeforrott és gazdaságilag integrált, az együttműködést célzó államközi egyezmények nem váltak valósággá, sokszor még csak nem is ratifikálták őket. Az arab államok egymás közötti kereskedelmi forgalma az összarab kereskedelem 7-10 százalékára rúg – immár ötven éve. És a beruházott arab tőke a fejlett ipari országokba áramlik. Míg tehát az arab világ mindinkább lemarad és elszigetelődik a világ többi részétől, elsősorban a fejlett országoktól, addig az arab testvériség és összefogás is jobbára üres szólam marad. A hatalmasok pedig könynyedén a Nyugatra mutogatnak, mintha ott kellene keresni a visszás állapotok okát.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!