hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Processzor úr tanítványai
Screenagerek az iskolapadban és az internetkávézókban

2002. 08. 04.
Különös és markáns ténye napjainknak, hogy a múlt század végétől jelentkező technológiai változásokhoz az ifjúsági kultúra tudott és tud a leghatékonyabban alkalmazkodni. A screenager szó két másik szó összetétele: a screen (képernyő), és a teenager (serdülő) olvad benne össze. Azokra a fiatalokra utal, akiknek immár természetes közege a számítógép és a modern technika számtalan olyan vívmánya, melyeket a felnőttek jelentős hányada idegenként szemlél. 

Elitkultúra vagy tömegkultúra?



A különböző csoportok, generációk harca az erőforrások és a hatalom elosztásáért nem korlátozódik szigorúan a gazdaságra és a politikára, hanem kiterjed a kultúra kérdéseire is. Néhány évtizede az elit kultúra képviselői erősen kritizálták és lenézték a tömegmédia és a fogyasztói javakat előállító iparágak kínálta tömegkultúra kedvelőit. A hatvanas évek végétől kezdődően azonban lényegesen más irányt vett a kritika. Egyfelől egyes kritikusok felhagytak a népszerű kultúra elleni támadásokkal, mert új és nagyobb ellenséget találtak az akkori ifjúsági kultúrában, amelynek politikai radikalizmusát, hedonizmusát, miszticizmusát és nihilizmusát nem győzték bírálni. Másrészt megfigyelhetővé vált, hogy a népesség jelentős részénél már nincs kapcsolat a társadalmi helyzet és a kulturális stílus között.

A tömegkultúra profitszerzésre szerveződött ipar: a profit érdekében tömeges közönséget vonzó, homogén és szabványosított termékeket kell előállítania. A létrehozott termékek kínálata alakítja az ízléskultúrát, mely választásokból létrejövő kultúraként határozható meg, s mint ilyen, a fogyasztói magatartásra reflektál. Ha a népszerű és magas kultúrát mint gazdasági intézményt vizsgáljuk, a kettő közötti különbség csökkenését konstatálhatjuk. Felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi oktatási rendszer (a kötelező oktatás szintjén) melyiket is, és hogyan támogassa.

A technikai robbanás és a rohamos társadalmi változások napjainkra drámaian kiélezték az oktatás ellentmondásait. Megszűnt az oktatási rendszerek és az oktatott ismeretek korábbi stabilitása. Egymást érik a változások nyomában loholó oktatási reformok. Kihívás a műszaki-tudományos rendszerek állandó fejlődésével való lépéstartás.



Iskola a versenypályán



A gyerekek újabb generációja olyan társadalmi környezetben szocializálódik, ahol a legfontosabb tájékozódási pontok a média által generált sztárok, a diszkó és a presztízsfogyasztásra kényszerítő áruvilág. Az iskola még nem nézett igazán szembe azzal a hatással, melyet a televízió gyakorol a felnövekvő nemzedék egész kultúrájára. A diákok ahhoz szoktak, hogy szórakoztassák őket. Ha kicsit is unatkoznak, csak fordítanak egyet a sávváltón, és másik csatornát keresnek. A vizualitás szerepe fokozottan nő a felnövekvő nemzedékeknél, s a gyerek elméjében felhalmozódó ismeretek egyre csökkenő aránya származik az iskolából.

Az iskolának tehát be kell neveznie ebbe a versenybe, melynek következtében újfajta feladatokat is meg kell oldania. Napjainkban sorozatosan megfogalmazódik az igény, hogy az oktatás vállaljon szerepet a tömegkultúra termékei közötti és a média világában való eligazításban. Meg kell tanítania a média üzeneteinek megértését, s erre szükség van az internet esetében is. 



Hogyan válnak screenagerré a diákok a mai iskolákban?



Azok a tizenéves gyerekek, akik most, alig egy-két évtized elteltével, szocializálódnak, természetes közegként kapják a korábban csak áhított technikai környezetet.

Milyen szerepe van az iskolának az ebben való eligazodásban? Mára a városi általános iskolák egyre nagyobb hányada nyelvi-számítástechnikai laborral rendelkezik. Az internet a legtöbb helyen még nem hozzáférhető, de a következő évek fejlesztési tervének része a csatlakozások, és az önálló honlapok készítések felgyorsítása. Hozzáférhetőek a legtöbb helyen a következő eszközök: színes nyomtatók, szkennerek, CD-írók; a gyerekek többnyire találkozhatnak digitális fényképezőgéppel, illetve kamerával, benyomásokat szerezhetnek azok használatáról. A tévék és a videorekorderek folyamatos használatban vannak a CD-s magnó és számos analóg eszköz mellett (diavetítő, írásvetítő, VHS videokamera stb.). A fent sorolt eszközök nagy részével a mai diákok mindennap találkoznak, s használják is őket.

Az általános iskolai tanulók első és második osztályban többnyire logikai készséget fejlesztő órákon vesznek részt, s ezt követően döntés elé kerülnek, hogy tanulják-e órarendben a számítástechnikát-informatikát, vagy helyette nyelvet vagy egyéb specializálódást választanak. Akik kimaradnak az órarendbe illesztett számítástechnika-oktatásból, szakkör keretében tanulhatják, s erre van is igény részükről. Ők párhuzamosan fejlődnek a többiekkel, s ha van otthon számítógépük, nagyon hamar behozzák a lemaradást. Ez azt jelenti, hogy senki nem hagyja el az általános iskolát alapszint? számítógépes ismeretek nélkül. Azok a tanulók, akik harmadik osztálytól órarendben tanulnak informatikát, amikor elhagyják az általános iskolát, képesek az ECDL Start vizsga letételére. (ECDL: European Computer Drive Licence; nemzetközi számítógép-kezelői vizsgarendszer, mely több fokozatból áll, a Start az alapfokú vizsgának felel meg.) Érdekes adat összevetésképpen: ha ezt egy felnőtt minden előzetes tudás nélkül tanfolyam keretében kívánja megszerezni, akkor körülbelül 100 ezer forintot kellene költenie a tanfolyamra, ehhez járulnak a vizsgaköltségek, s be kellene fektetnie egy saját számítógépbe, amin tanulhat.

A városi gyerekek több mint felének van otthon is gépe. Az otthoni számítógépeket rendszeresen használhatják, s használják is, bár elsősorban játékra. Jellemző az otthoni gép paramétereivel való hencegés, a csoporton belüli jobb státust jelenti a jobb gép, mivel az jobb játékok futtatására alkalmas.

Ezek a gyerekek nem idegenkednek a többi technikai eszköztől sem: walkman, CD, MP3, DVD – mindezek jelentéssel bíró fogalmak számukra. Már negyedikes kortól (9–10 évesek közt) terjed a mobiltelefon használata (az iskolában is), nyolcadikban már minden harmadik diáknak van saját mobiltelefonja, s akinek nincs, biztos, hogy azt kap ballagásra. 

Az internet struktúráját hetedikes korban már megértik, és használják is, ám talán még nincsenek tisztában tényleges lehetőségeivel. Elsősorban programokat és zenéket töltenek le róla. 

Különös kontraszt, hogy a mai általános iskolai tanároknak a fele sem rendelkezik otthoni számítógéppel, s akiknek van, azok sem igen használják, inkább a gyerekeik lógnak rajta. A tanárok szemében a számítógép és az internet képviselte tudástartalom ma még egyáltalán nem pozitív, de még mindig jobb dolognak tartják, mintha csavarognának a gyerekek.



Benzinkutak, plázák, internetkávézók



Minden kultúra rendelkezik a különböző közösségek számára felajánlott szimbolikus vagy tényleges szociális térrel, mely lehet egy folyamat eredménye (így szokták meg) vagy egy innovációé (terveznek és létrehoznak egyet).

Az újfajta információs és kommunikációs technológiák (ICT) megjelenése változást hozott a kulturális életbe. Az internet (az internetkávézó) például egy vidéki város vagy község számára adott esetben fontosabb lehet, mint egy nagyváros számára, hiszen segítségével javítani lehet a kommunikációs lehetőségeket. Az internet mint kulturális médium jelenik meg, ami emlékeztet a divatos városi trendre, az internetkávézó emlékeztet a városi kávézókra, s felajánlja a városi ritmus illúzióját. 

A fiatalok szubkultúrájának tanulmányozása során kiderült, hogy nagyon sok időt töltenek úgy együtt, hogy "nem csinálnak semmi különöset". Vidéken ez a tevékenység mindenféle korlátozás nélkül űzhető, hiszen általánosan elterjedt nézet a vidéki városokról, hogy "nincs mit csinálni, nincs hova menni". Ahol ezek a fiatalok a "semmit csinálják", az mégis többnyire meghatározott hely, például egy benzinkút, egy pláza, vagy adott esetben az internetkávézó. Ezek azok a "techno-terek", amelyek arra valók, hogy a fiatalok találkozzanak, s érdeklődési körüknek megfelelő szociális életet éljenek, vagyis "ne csináljanak semmi különöset".

A technológiának ezeken a technotereken kiemelt szerepe van, s emiatt más értelemben jellemzi a fiatalok kultúráját, mint a felnőttekét. A benzinkutat azok a fiatalok preferálják, akik érdeklődésének fókuszában az autók, motorok állnak. 

Ezzel szemben az internetkávézóba járók érdeklődésének középpontjában a számítógép áll. Ez több síkon is virtuális térként jelenik meg a fiatalok életében. Egyrészt kapcsolatba kerülhetnek a kibertérrel, másrészt akkor is mehetnek oda, ha történetesen nem is tudják használni az eszközöket. A benzinkútkultúránál, mint mondtuk, megjelenhet az alkohol és esetenként a drog, a kávézóban pedig gyakori lehet az internetfüggőség. A szakirodalom szerint a nethasználók 6 százaléka szenved függőségtől, ami 200 millió internetezőre vetítve 11,4 millió főt jelent. A pszichológusok szerint a hálózat rendszeres használatának a vonzerejét az intimitás és az időtlenség érzete, továbbá a tilalmak hiánya adja.

Minden negatív hatás ellenére a nethasználó fiatalok többsége tökéletesen alkalmazkodni tud a modern kor kihívásaihoz: úgy nőnek fel, hogy tudják, tudásuk nem örök érvényű, és ennek következtében – az idősebb generációkkal ellentétben – nem éri őket sokként a meglévő tudáskészlet megújításának, frissítésének kényszere. Ez az ifjúsági kultúra tartós mindennapi kultúrává válik, melynek – mint tapasztalhatjuk is – értékrendje egyre távolabb esik az idősebb generációk értékrendszerétől.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!