hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A megvezetett Orbán-kormány
Szomszédságpolitika a magyar román viszony tükrében

2001. 09. 23.
Az alapgondolatában helyes és üdvözlendő, szakszerűtlen előkészítése miatt azonban felesleges feszültségeket teremtő "státustörvény" éppen a Romániával fennálló kapcsolatainkban okoz nehezen helyrehozható károkat. Hol történt a hiba? Nos: ha az Orbán-kormány külpolitikáját irányító műhelyek pozitív irányba terelték volna diplomáciánk vezetőinek lépéseit, elkerülhettük volna a hazánk külső megítélését jócskán megtépázó kudarcot.

A magyar–román viszony a versailles-i békerendszer súlyos történelmi tévedésének áldozatává vált, mindmáig lehetetlenné téve azt a megbékélést, melyre mindkét népnek oly nagy szüksége volna. Felesleges itt részletesen elemezni, hogy miként sodorta Magyarországot a szomszédos országokkal való állandó feszültségbe az a körülmény, hogy az antant önző hatalmi játékai az érintett nemzetek között folyamatos konfliktushelyzetet teremtettek. S amikor az antanthatalmak – a hitleri Németország fenyegető árnyékában – érzékelték azt a növekvő veszélyt, melyet saját szűklátókörűségük szabadított Európára, már túlságosan késő volt.



A nemzeti seb



Románia külpolitikájának középpontjában a fejedelemségek egyesülése révén létrejött állam kezdeti időszakától fogva az erdélyi probléma állt. Először az 1867. évi kiegyezést követő időszakban az erdélyi románság által megfogalmazott követelések, majd – Trianon után – az erdélyi magyarság kisebbségi sorba való kerülése alapozta meg azt a szembenállást, melyet azután a hitleri politikának sikerült a nácizmus szolgálatába állítania.

A második világháború után bebizonyosodott, hogy ez a mindenkori politikai elit által tovább szított ellentét meghatározó jellegű, és független az éppen regnáló kurzus természetétől. Gheorghiu-Dej, majd Ceausescu uralma idején az a gyanakvás határozta meg a román politikai magatartást, hogy a magyar politika minden "ármánykodása" Erdély visszaszerzésére irányul. 

Így Erdély elvesztésének fenyegető réme máig hatóan ivódott bele a román közgondolkodásba. Ez akkor is élő hatóerő, ha figyelembe vesszük az egységesülő Európa vonzását, s a mai román politikai elit ebből eredő kényszer? kötelezettségeit. 

A Ceausescu házaspár rémuralmának megdöntését követő években fennmaradt politikai struktúra nem engedte meg annak a gyökeres fordulatnak a megvalósítását, amely Magyarországon lehetővé tette egy valódi demokratikus rendszer kialakulását, s a román közéletben a "Kárpátok géniuszának" leglelkesebb kiszolgálói is vezető szerephez jutottak. Magától értetődő, hogy ebben az átmeneti időszakban a szélsőséges nacionalista erők játéktere kiszélesedett, és populáris jelszavaik a mérsékeltebb politikai alakulatok egy részére is hatással voltak. 



Erdélyi Fidesz-préda



Ezzel párhuzamosan – sajnálatos módon – a romániai magyarság soraiban is kialakult egy olyan szélsőséges irányzat, amelyre jellemző a minden tárgyalásos megoldást elvető, szinte megszállott módon konfliktuskereső politizálás. Mindez persze nagymértékben akadályozza a törvényhozásba bejutott Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) eredményes fellépését a romániai magyarság jogegyenlőségéért, nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséért vívott harcában. 

A magyarországi jobboldali erők integrálására törekvő Fidesz-MPP nyíltan ezeket a radikális erőket támogatta, tovább nehezítve az RMDSZ fáradságos napi küzdelmeit, szinte ösztönözve a román szélsőséges erők magyarellenes fellépéseit. A Fidesz vezető politikusai saját vadászterületüknek tekintették Erdélyt: Bálványos és Tusnádfürdő a magyarországi jobboldal valóságos igehirdető fellegvárává vált. Ezen irányzat prominens képviselői minden alkalmat megragadnak, hogy a radikálisok rendezvényeit látványosan támogassák, újabb tápot adva a román szélsőségesek támadásainak, egyszersmind gyengítve a demokratikus megújulás román híveinek táborát, megannyi problémát okozva a két ország amúgy sem felhőtlen viszonyában. Mindezt tetézik azok az irredenta jelleg? magyarországi megnyilvánulások, melyek legutóbb a trianoni békeszerződés 81. évfordulóját kísérték, s amelyeket a közszolgálati média széleskörűen, szinte provokatív módon népszerűsített.



A felelősség kérdése



Nem szabad elfelejteni, hogy a román Szociáldemokrata Párt kisebbségben kormányoz, ennélfogva a körülmények megváltozása rákényszerítheti a szélsőséges erőközpontokkal való hatalommegosztásra. Vajon az Orbán-kormány tudatában van-e történelmi felelősségének, s közelebb juttatja-e a magyar–román viszonyt a konstruktív jószomszédiság stabilizálásához, vagy ellenkezőleg: a szélsőséges erőkkel való cinkos összekacsintással inkább a múltba révedő, konfliktuskereső politikai vonal mellé áll?

Sajnos a státustörvény előkészítésének folyamatával a kormánynak sikerült zavart keltenie a régió országainak kapcsolati rendszerében, ugyanakkor értékes szolgálatokat tennie a magyarországi szélsőjobboldalnak. Egyébként várható volt, hogy a szélsőséges nacionalizmus egyre érzékelhetőbb megjelenése a magyar diplomáciában előbb-utóbb botrányhoz, nyílt konfliktushoz vezet. 

Ez következett be most a státustörvény kapcsán. Az a kihívóan fölényes magatartás, amellyel az Orbán-kormány ezt a kérdést kezeli, szinte kiprovokálja a kisantantot idéző reagálásokat a román közéletnek még azon köreiből is, amelyekben egyébként számos híve van az egyesült Európa kereteiben megvalósítható "történelmi megbékélésnek", ugyanakkor meglehetősen vegyes fogadtatás tapasztalható az európai integrációs intézmények részéről is.

Milyen kiút kínálkozik a jelenlegi zsákutcából? A konfliktushelyzet feloldásának receptje adott: a közvélemény értesült arról, hogy külügyminiszterünk legutóbbi romániai tárgyalásain egyetértés született, mely szerint az alapszerződés által létrehozott kormányközi bizottság ülése keretében a két fél "a román aggodalmak feloldása érdekében működjék együtt a törvény végrehajtási utasításainak kidolgozásában". Ezt követően a magyar kormányfő felajánlotta, hogy "amenynyiben Bukarestnek vannak elképzelései az ajánlások rendszerének felváltására, úgy Budapest kész erről tárgyalni".

Nos ezek a tárgyalások nem ígérkeznek könnyűnek, és – mivel az álláspontok távol állnak egymástól – hosszabb időt vesznek majd igénybe. Márpedig ez óhatatlanul azzal jár, hogy bármilyen ütemben haladnak is előre a törvény hatálybalépésének technikai előkészületei, az alkalmazás módozataira, szervezeti megoldásaira vonatkozó megállapodás hiányában aligha kezdődhet meg a törvény végrehajtása 2002. január elején. Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy célszer? lett volna a törvény parlamenti megszavazása előtt megismerni az érintett szomszédos országok kormányainak észrevételeit. Ez annál is fontosabb lett volna, mert a "magyarigazolvány" kiadásával, az ajánlási rendszer életbeléptetésével és a törvény néhány más előírásával kapcsolatos vita immár elkerülhetetlenül a magyarországi választási kampány részévé válik, és ahelyett, hogy javítaná a határon túli magyarok helyzetét, a várható politikai csatározások ostora ismét rajtuk fog csattanni. Ennek elkerülése érdekében minden felelős politikai erőnek e negatív hatások mérséklésére kell törekednie, a választások után megalakuló új kormány feladatává téve a törvény pozitív intézkedéseinek jelentős mértékben való kibővítését, kellően át nem gondolt elemeinek pedig a végrehajtás menetéből való kiemelését. 

A választópolgárok pedig eldönthetik, hogy kikre bízzák a magyar külpolitikai gyakorlat eddigi melléfogásainak az ország érdekében történő kiigazítását.

(A szerző nyugalmazott diplomata)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!