hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Visszavágnának a Holdért
A Marsra készülnek az oroszok

2000. 11. 11.
Ez év tavaszán Moszkva legkorszer?bb filmszínházaiban megkezdték a "Misszió a Marsra" cím? új amerikai film vetítését. A történet a következő: 2020-ban az emberiség történetének első Mars-expedíciója balul sikerül, így hát egy második expedíció érkezik a vörös bolygóra, hogy megmentsék az egyetlen túlélő kozmonautát. Pontosabban asztronautát, ugyanis mind az első, mind a második expedíció amerikai, és míg Oroszországban kozmonautáknak, addig Amerikában asztronautáknak nevezik az űrhajósokat. Amikor a Marsra szállt amerikai asztronauták első dolga elplántálni a bolygón egy csillagos sávos amerikai zászlót, az orosz nézők általában ironikusan tapsolnak és jót nevetnek. 



Rajz az amerikai Mars-szonda megérkezéséről. Csak a képzeletben volt ilyen sima Fotó: Reuters

Ebben az iróniában és nevetésben kifejeződik az oroszok hozzáállása ahhoz az amerikai törekvéshez, hogy az övék legyen a vezető szerep a világűr meghódításában (Hetek, 2000. november 5.,
Nemzetközi űr). Igaz, ami igaz, a Holdra először az amerikaiak léptek; de a világűrbe az oroszok mentek ki először, és az utóbbi harminc évben a Föld körüli pályákon egymást váltó űrállomá-sok legénysége orosz kozmonautákból, nem pedig amerikai asztronautákból állt. Aligha lehetnek elsők az amerikaiak a Mars-utazásban – a legtöbb orosz az ország jelenlegi válságos helyzete ellenére is így gondolkodik, s talán nem minden alap nélkül.

Az orosz irodalom és az orosz tudósok kijelentéseinek felületes elemzése során feltűnik, hogy a Mars mindig jobban érdekelte az oroszokat, mint a Hold. Az utóbbi túl közel van, és többé-kevésbé érthetők a vele kapcsolatos dolgok. A Hold csak a Föld mellékbolygója. Nincs saját atmoszférája, vize sincs (bár az amerikaiak két éve hatalmas jégtartalékokat fedeztek fel a felszínén), így hát még a mikrobák szintjén sem található rajta élet. 

Egészen más a titokzatos Mars: egy bolygó, amelynek saját atmoszférája van, sőt valamiféle "csatornák" és kiszáradt "folyómedrek" is látszanak rajta. Ott nemcsak primitív élő organizmusok lehetnek, de még egy Földön kívüli civilizáció is – vagy legalábbis lehetséges, hogy volt ott ilyen valamikor. "Irány a Mars!" – ezt a jelszót még az 1920-as években emelte a magasba az orosz űrkutatás egyik úttörője, Fridrich Cander, aki cikkeiben határozottan állította: a más bolygókra való utazásokra már "a legközelebbi évek folyamán" sor kerül. Azonban csak 1971-ben jutott ki egy Mars körüli pályára a Mariner–9 amerikai műhold, valamint a Mars–2 és a Mars–3 szovjet műholdak. 

Az amerikaiak és az oroszok párhuzamosan kezdték el tanulmányozni a bolygót. Míg az előbbiek inkább a Holddal összefüggő programjuk teljesítésére koncentráltak, az utóbbiak, úgy tűnik, egyre több figyelmet szenteltek az ember Marsra szállásának lehetőségére. Legalábbis így lehet értelmezni a földközeli irányított űrállomások "belakásának" programjait, melyeknek fejlesztésébe az 1970-es évektől kezdtek. A fő kérdés az volt: mennyi időt képes egy ember a súlytalanság állapotában tölteni úgy, hogy megmaradjon a munkaképessége. Ahhoz, hogy az ember eljusson a Marsra, minimum fél év kell; és tessék, a harmadik expedíció, a Szoljut–6 űrállomás fedélzetén Valerij Rjuminnal és Vlagyimir Ljahovval 175 napot töltött Föld körüli pályán. Ezt követően Ljahov visszatért a Földre, Ljumin pedig további 185 napig az űrben maradt. Az effajta kísérletek célja, hogy megállapítsák, kibírják-e az orosz kozmonauták a Marstól a Földig tartó utat. Sőt a 172. napon Rjumin kiment a nyílt világűrbe, hogy elhárítson egy meghibásodást a Szoljut külső felületén. Mindez azt bizonyította, hogy a kozmonauta még a Marsra érkezés után is meg tudja őrizni a munkaképességét.

A Mars a nyolcvanas években is élénken foglalkoztatta az oroszokat. 1984-ben egy országos szovjet lapban az az információ látott napvilágot, hogy a vörös bolygón hatalmas, piramisszer? képződményeket fedeztek fel, melyek "a gizai piramisokhoz hasonlóak". A cikk szenzációként robbant be a kommunista idők hírszegény időszakába, és az emberek hetekig arról beszéltek, hogy a Marson létezett valamiféle civilizáció. 

1989-ben, már a gorbacsovi glasznoszty idején jelent meg egy könyv Jurij Markov űrhajós tollából "Irány a Mars!" címmel. A szerző azt fejtegeti ebben, hogy a marsbéli piramisokba és az esetleg ott élő civilizációkba vetett hit nem felel meg a tudományos tényeknek, azonban ezzel párhuzamosan felveti azt a gondolatot, hogy e titkok kiderítésének érdekében az embernek személyesen kell elmennie a Marsra, nem pedig gépeket küldenie maga helyett. A mérnök előrejelzése szerint az első ilyen utazásra 2015 körül kerülhet sor. Ez az időpont még 5 évvel meg is előzi az amerikaiak Marsra szállásának hollywoodi filmes kronológiáját. Ha nem jött volna közbe a nyolcvanas évek energiaválsága, melynek eredményeképpen a Szovjetunió olajüzletekből származó valutabevételei radikálisan lecsökkentek, könnyen lehetséges, hogy a Mars-utazásokat előkészítő kísérletek már a kilencvenes évek végén megkezdődtek volna. Azonban a Szovjetunió széthullott, Oroszország gazdasági helyzete pedig tovább romlott.

E problémák ellenére 2000 nyarán az Oroszországban népszerű "Nyezaviszimaja Gazeta" hasábjain egy cikksorozat jelent meg, amely sürgette a Marsra leszálló, irányítható űrállomás létrehozását. A cikkek szerzője Jurij Karas, Oroszország első számú "űrpolitikusa". Állítása szerint éppen most, amikor Oroszország ennyire nehéz gazdasági és politikai helyzetben van, amikor olyan katasztrófák sújtják, mint a Kurszk tengeralattjáró pusztulása és az osztankinói tévétorony leégése, ki kell dolgozni és meg kell valósítani egy irányítható Mars-űrállomás projektjét. 



A Mars. Vörös bolygó jégsapkával Fotó: Reuters

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!