A magyar lakosság 44 százaléka naponta olvas napilapokat, további 13 százalékuk
hetente többször, 9 százalékuk hetente, 15 százalékuk pedig ennél ritkábban vesz a
kezébe napilapot. Végül 19 százalék azok aránya, akik sohasem olvasnak újságot. A
legolvasottabbak a helyi, megyei napilapok, az országos terjesztés? lapok közül pedig
a Népszabadság (1. és 2. ábra). A napilap-olvasási gyakoriságokra vonatkozó
válaszokat a könnyebb kezelhetőség érdekében 100 fokú skálára vetíthetjük a
következő szabály szerint: naponta olvas:100 pont; hetente többször olvas: 50 pont;
hetente olvas: 20 pont; ritkán olvas: 10 pont; sohasem olvas: 0 pont. Az 1. táblázatban
szereplő indexértékek úgy is értelmezhetőek, mint annak a valószínűségei, hogy
volt-e egy átlagos hétköznapon újság az adott társadalmi-demográfiai csoport
tagjainak a kezében.
A diplomások és az érettségizettek azonos valószínűséggel olvasnak napilapot, ám
az érettségizettek inkább a bulvárlapokat preferálják (a helyi lapok mellett), míg
a diplomások a politikai lapokat. Különösen feltűnő ez a Magyar Hírlap és a
Világgazdaság esetén, mely lapoknak szinte minden olvasója diplomás.
A politikai irányultság három napilap olvasottságában játszik szerepet. A
Népszabadságot elsősorban az MSZP és az SZDSZ támogatói olvassák, míg a Magyar
Nemzetet és a Napi Magyarországot a jobboldali pártok hívei.
Újságolvasási szokásaik alapján négy csoportba sorolhatóak az emberek. A
legnépesebb csoport tagjai csak elvétve olvasnak napilapokat, és általában nincs
kedvenc lapjuk. Ha mégis belenéznek egy újságba, akkor abba olvasnak bele, ami éppen
a kezükbe került. A felnőtt lakosság 54 százaléka sorolható ebbe a csoportba. A
második csoport tagjai vidéken élnek, és gyakorlatilag csak a helyi lapot olvassák.
Ide a felnőtt népesség 24 százaléka sorolható be többé-kevésbé egyértelműen. A
harmadik csoport tagjai is vidékiek, ám ők a helyi lap mellett országos lapokat is
szoktak olvasni. Ez a lakosság 11 százalékára jellemző. Végül a felnőtt lakosság
11 százaléka csak országos napilapokat olvas, tipikusan a Népszabadságot (is). A
legaktívabb újságolvasók a megyeszékhelyeken, illetve a megyei jogú városokban
élő polgárok, míg a budapestiek olvasnak a legritkábban újságot.
A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának
munkatársai 1998. június 5. és 9. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott
választópolgárt kerestek fel személyesen, az ország 100 pontján. A mintavételi
pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás
miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kis
mértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb
eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel
– úgynevezett több szempontos súlyozással – korrigáltuk. A közölt adatok
hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően
általában 3-5 százalék.
1. táblázat
Napilap-olvasási szokások településtípus szerint
1998. 08. 15. (II/33)
